A mai világban a Jászivány továbbra is a társadalom számára nagyon fontos és érdekes téma. Akár a gazdaságra gyakorolt hatása, akár a mindennapi életre gyakorolt hatása, akár a szociális szférában betöltött fontossága miatt, a Jászivány továbbra is vita- és elmélkedés tárgya minden korú és hátterű ember számára. A történelem során a Jászivány alapvető szerepet játszott abban, ahogyan viszonyulunk a minket körülvevő világhoz, és tanulmányozása és megértése továbbra is alapvető fontosságú a mai társadalom működésének megértéséhez. Ebben a cikkben a Jászivány-hez kapcsolódó különböző szempontokat és a modern élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását vizsgáljuk meg.
Jászivány | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
Járás | Jászapáti | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Tari András (Fidesz-KDNP) | ||
Irányítószám | 5135 | ||
Körzethívószám | 57 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 375 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 9,01 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 39,51 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 32′, k. h. 20° 15′Koordináták: é. sz. 47° 32′, k. h. 20° 15′ | |||
Jászivány weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászivány témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Jászivány község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászapáti járásban.
Jászivány a Jászság keleti részén található.Az Alföld területén fekszik. A település a Tisza és a Zagyva folyók közötti síkságon terül el Jászberény és Heves között. 398 fő a lakossága és 213 a lakások száma.
A zsáktelepülés a 31-es főútról Jászapáti és Heves között érhető el egy mellékúton. A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai végzik.
A településen halad át a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árka nyomvonala.
Első írásos említése 1234-ből származik, Iwan' alakban. A község 1550-ben még népes település volt, de a török megszállás ideje alatt folyamatosan elsorvadt. Területe a 18. századtól kezdve a szomszédos Jászapátihoz tartozott, földjét az apáti lakosok művelték és használták. Az egykori Ivány, Hevesivány falu – illetve később puszta – csak 1950-ben lett ismét önálló község, amikor is Jászapátitól különvált Jászivány néven.
Az Ivan, Iván személynévből származik. Talán az első birtokosának (alapítójának?), vagy esetleg az első lakójának őrizheti az emlékét.
Közösségi szerveződések:
-Jásziványért Egyesület
-Őszidő Nyugdíjasklub
-Jásziványi Polgárőr Egyesület
-Jásziványi Önkéntes Tűzoltó Egyesület
-Népdalkör
-Ifjúsági klub
Testvértelepülés:
Kőrispatak (Székelyföld)
A település népességének változása:
Lakosok száma | 372 | 377 | 370 | 372 | 356 | 375 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,2%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% románnak mondta magát (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,6%, református 3,6%, görögkatolikus 1,3%, felekezeten kívüli 5,7% (20,9% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 94,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,3% románnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,7% volt római katolikus, 2% református, 1,7% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 4,8% felekezeten kívüli (36,2% nem válaszolt).