Jolánta latin császárnő

A mai világban a Jolánta latin császárnő olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a munkahelyi relevanciája, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, a Jolánta latin császárnő előkelő helyet kapott a nyilvános beszélgetésekben. Ahogy elmélyülünk ebben a cikkben, feltárjuk a Jolánta latin császárnő különböző aspektusait, és megvizsgáljuk jelentőségét a különböző kontextusokban. A globális gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a technológia fejlődésében betöltött szerepéig a Jolánta latin császárnő továbbra is rendkívül releváns téma a modern világban. Részletes elemzéssel megpróbáljuk megvilágítani a Jolánta latin császárnő körüli bonyolultságokat és árnyalatokat, annak reményében, hogy mélyebb és teljesebb megértést biztosítunk ennek a jelenségnek.

Jolánta latin császárnő
Született	1175
Elhunyt	1219 (43-44 évesen) Konstantinápoly
Házastársa	I. Péter konstantinápolyi latin császár (1193–)
Gyermekei	Philip II, Marquis of Namur I. Róbert konstantinápolyi latin császár Henry II of Namur II. Baldvin konstantinápolyi latin császár Margaret, Marchioness of Namur Elisabeth of Courtenay Courtenay Jolán magyar királyné Courtenay Mária nikaiai császárné Inés de Courtenay Eleonor of Courtenay
Szülei	I. Margit flamand grófnő V. Balduin hainaut-i gróf
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	császár
A Wikimédia Commons tartalmaz Jolánta latin császárnő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Flandriai Jolánta (1175–1219), a Latin Császárság uralkodónője 1217–19 között.

Élete

Apja, V. Balduin hainaut-i gróf, anyja, I. Margit flamand grófnő. Jolánta már akkor Konstantinápolyba érkezett, amíg férje, a császárrá koronázott Courtenay Péter az epirusziakkal csatározott. Mivel Péter sorsa ismeretlen volt egy ideig, Jolánta gyakorolta régensként a hatalmat. A bolgárokkal szövetkezett az epirusziak ellen, és I. (Laszkarisz) Theodórosz nikaiai császárral is békét tudott kötni, amikor hozzáadta lányát, Máriát.

A császárnő 1219-ben halt meg. Nevers-i birtokát elsőszülött fia, Fülöp örökölte, aki viszont visszautasította a latin császári trónt, így ott a másodszülött Courtenay Róbert lett az uralkodó. Péter és Jolánta császárnő egyik leánya Courtenay Jolán magyar királyné, II. András magyar király második felesége volt.

Előző uralkodó: Péter

Latin császár 1217–1219

Következő uralkodó: Róbert

• Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

1. ↑ p1694.htm#i16931, 2020. augusztus 7.