Kávásd
Ebből az alkalomból a Kávásd témával szeretnénk foglalkozni, amely kétségtelenül napjainkban is nagyon aktuális téma. A Kávásd téma számos területen váltott ki érdeklődést és vitát akadémiai, tudományos, politikai és társadalmi téren. A történelem során a Kávásd alapvető szerepet játszott az emberiség jövőjében, közvetlenül és közvetve hatással volt a társadalom egészére. Ebben a cikkben a Kávásd különböző perspektíváit és megközelítéseit vizsgáljuk meg, elemezve annak hatását, fejlődését és relevanciáját különböző kontextusokban. Kétségtelen, hogy a Kávásd izgalmas és összetett téma, amely megérdemli, hogy különböző nézőpontokból közelítsük meg, hogy megértsük jelentőségét és hatását a mai világban.
| Kávásd (Căuașd) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Tulka |
| Rang | falu |
| Községközpont | Tulka |
| Irányítószám | 417601 |
| SIRUTA-kód | 31869 |
| Népesség | |
| Népesség | 440 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 47′ 27″, k. h. 21° 49′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 27″, k. h. 21° 49′ 13″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kávásd egy település Romániában, Bihar megyében.
Fekvése
Nagyszalontától keletre, Tulka és Tenkegörbed közt fekvő település.
Története
Kávásd nevét az oklevelek 1316-ban említették először Kauastelek alakban írva. 1316-ban a Becsegergely nemzetséghez tartozó Apa fiainak birtoka volt, akik rokonaiknak, Onth és Leel mestereknek adták át betelepítésre. 1425-ben Kavasd alakban írták nevét, 1851-ben a Nadányi család volt birtokosa.
A 20. század elején Bihar vármegye tenkei járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor Kávásdnak 868 lakosa volt, melyből 26 magyar, 842 román, ebből 14 református, 842 görög ortodox, 12 izraelita volt.
Nevezetességek
- Görögkatolikus temploma a 18. században épült.
Források
- Vistai András János: Tekintő-erdélyi helynévkönyv
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
.svg){kind=small}