Mai cikkünkben a Kóczián Géza lenyűgöző világába fogunk beleásni. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig megvizsgáljuk ennek a releváns témának az összes oldalát. A Kóczián Géza már régóta vita és tanulmányozás tárgya, és ebben a cikkben megpróbálunk rávilágítani annak fontosságára és befolyására különböző területeken. A legismeretlenebb aspektusaitól a gyakorlati alkalmazásaiig a Kóczián Géza kétségtelenül olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Készüljön fel tehát a Kóczián Géza mélyreható és gazdagító elemzésére.
Kóczián Géza | |
Született | 1942. április 11. Zalaegerszeg |
Elhunyt | 1987. november 24. (45 évesen) Nagyatád |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | gyógyszerész |
Iskolái | Budapesti Orvostudományi Egyetem (–1965) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kóczián Géza (Zalaegerszeg, 1942. április 11. – Nagyatád, 1987. november 24.) gyógyszerész, etnobotanika kutató, népi orvoslás kutató.
Ősei apai és anyai ágon (Sperlágh József) egyaránt neves gyógyszerészek voltak, 1965-ben ő is gyógyszerész oklevelet szerzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Rendkívüli képességei alkalmassá tették volna egyetemi kutatói munkára, de a családi kötelezettség hazaszólította. Munkája mellett érdeklődése a népi orvoslás és az etnobotanikai kutatás felé vezette. Gyűjtőmunkáját nagyobbrészt Erdélyben végezte, mellette szűkebb hazájában, Somogy megyében folytatta. Nagyatádon telepedett le. Az utolsó pillanatban örökítette meg a népi gyógymódokat, szokásokat, növényismeretet. Hét nyelven beszélt. A népi gyógynövényeket az országban, sőt nemzetközi viszonylatban is elsőként osztályozta hatástanilag, ezzel is megkönnyítette a kritikai értékelést. Megjelent dolgozatai gyűjtésének kisebb hányadát teszik ki, de 1050 oldalas doktori disszertációja olyan adattár és feldolgozás, amely pótolhatatlan értéket jelent az elkövetkező generációk számára is. E dolgozata alapján avatták mezőgazdasági doktorrá a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen. Több közép-európai szimpóziumon és hazai konferencián tartott előadást. Gyűjtött adatai a hazai néprajz maradandó értékei. Rendszeresen publikált az Agrártörténeti Szemlében, a Gyógyszerészet című szakfolyóiratban, egyéb tudományos folyóiratokban. A Magyar Gyógyszerészek Pantheonja is megemlékezik róla.
A Kóczián család trencséni ágának sarja. Ősei III. Ferdinándtól kaptak nemesi oklevelet. Szépapja trencséni Kóczián Ferencz-Mihály a gyöngyösi Szent Bertalan templomban 107 éven át működő kántor-dinasztia megalapítója. Anyai dédapja Sperlágh József hatvani régész, gyógyszerész.