Manapság a Kölesy Vince Károly a mai társadalomban nagy érdeklődésre számot tartó téma. A Kölesy Vince Károly hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki, vitákat, kutatásokat és reflexiókat generálva különböző területeken. Fontos a Kölesy Vince Károly alapos elemzése, hogy megértsük hatását, és lehetséges megoldásokat találjunk az általa jelentett kihívásokra. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Kölesy Vince Károly különböző aspektusait, kitérve annak különböző összefüggésekben gyakorolt hatásaira, és átfogó képet adunk erről a jelentős témáról. Ezen a vonalon fogunk mélyedni a Kölesy Vince Károly kritikai elemzésébe, hogy megértsük a hatókörét és előrevetítsük lehetséges következményeit a jövőben.
Kölesy Vince Károly | |
Született | 1780 nem ismert |
Elhunyt | 1851 (70-71 évesen) Pécs |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Kölesy Vince Károly témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kölesy Vince Károly (1780 körül – Pécs, 1847. február 8.) természetbúvár, barlangkutató, gazdatiszt, mezőgazdasági szakíró, lexikogáfus.
Felsőbb tanulmányait 1806-tól a keszthelyi Georgicon gazdasági intézetében folytatta, majd a pécsi káptalan uradalmi gazdatisztje lett. Legnevezetesebb munkája a Melczer Jakabbal közösen írott Nemzeti Plutarkusa, melyben történeti korszakok szerint csoportosítva hazánk 105 nevezetes személyiségének életrajzát állította össze. 1819-ben bejárta az Abaligeti-barlang főágát és elsőként mérte fel. A barlangról alaprajzot és hosszmetszetet készített, amit a pécsi káptalan levéltárában őriznek. Nyomtatásban csak Schmidl Adolf munkájának mellékleteként 1863-ban jelent meg.