Körössebes
Mai cikkünkben a Körössebes-ben fogunk elmélyülni, egy olyan témában/személyben/eseményben, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Fontos, hogy alaposan megértsük, mi az a Körössebes, és hogyan hatott társadalmunk különböző aspektusaira. Ebben a cikkben a Körössebes eredetét, jelenlegi vonatkozásait és lehetséges jövőbeli fejlesztéseit fogjuk feltárni. Ezenkívül hangsúlyozzuk a Körössebes jelentőségét napjainkban, és azt, hogy hogyan befolyásolta életünk különböző területeit. Kétségtelen, hogy a Körössebes egy olyan téma/személy/esemény, amely megérdemli a részletes feltárást, és izgatottan várjuk, hogy elmélyüljünk ebben a lenyűgöző univerzumban.
| Körössebes (Sebiș) | |
 | |
| Körössebes görögkeleti fatemploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Dragánfalva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Dragánfalva (Drăgănești) |
| Irányítószám | 417257 |
| SIRUTA-kód | 29314 |
| Népesség | |
| Népesség | 290 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 37′ 09″, k. h. 22° 25′ 56″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 09″, k. h. 22° 25′ 56″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Körössebes (Sebiș), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
A Bihar-hegység alatt, Belényestől délkeletre, a Fekete-Körös menti út jobb oldalán, Dragánfalva, Cigányosd és Bontesd közt fekvő település.
Története
Körössebes, Sebes nevét 1552-ben említette először oklevél Nagyhsebes néven.
1692-ben Sebes, Nagy Sebes, 1808-ban Sebes, Sebris, 1913-ban Körössebes néven írták. Sebes. Sebes, a Bihar-hegység alatt, a Fekete-Körös mellett fekvő kisközség, gör. keleti vallásu, oláh lakosokkal. Házainak száma 68, lakosaié 379. Postája, távírója és vasúti állomása Belényes.
A 19. század első felében a görögkatolikus püspök birtoka volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Bihar vármegyében, 511 óhitü lakossal, anyatemplommal, patakkal. Urbéri szántó 226, rét 64, legelő 64 hold; erdő nincs. Birja a váradi görög püspök. | ” |
1910-ben 472 lakosából 6 magyar, 466 román volt. Ebből 465 görögkeleti ortodox, 7 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.
Nevezetességek
Jegyzetek
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
.svg){kind=small}