Köveskút

Napjainkban a Köveskút nagy jelentőségű téma, amely széles körű érdeklődést vált ki a különböző területeken. Akár akadémiai, tudományos, társadalmi vagy kulturális területen, a Köveskút-nek sikerült felkelteni a szakértők és a nagyközönség figyelmét. Számos oldala és következményei állandó tanulmányozás és vita tárgyává teszik. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Köveskút különböző perspektíváit és gondolatait, valamint a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatását és lehetséges jövőbeli következményeit.

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Köveskút Salfával 1935-ben Salköveskút néven egyesült egykori község, ma Vas vármegye Szombathelyi járásában található.

Szombathelytől 10 km-re északkeletre fekszik.

Neve köveskút (kővel kirakott kút), egykori jellegzetes kútjára utalhat. Köveskutat 1263-ban Kueskut néven említik először. Területén egykor erődítmény állott, birtokosa a Szegedy család volt. 1910-ben Köveskútnak 509 lakosa volt.

Mihály arkangyalnak szentelt római katolikus temploma 1876-ban épült, barokk stílusú, benne 18. századi Madonna-szoborral.