Középagy
A mai világban a Középagy olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette. A Középagy jelentősége a társadalom előrehaladtával egyre nyilvánvalóbbá vált. Az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásától a gazdaságra és a politikára gyakorolt hatásáig a Középagy olyan téma, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Középagy különböző szempontjait, és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. Az eredetétől a mai relevanciájáig elmélyülünk a Középagy teljes elemzésében és a modern társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatásában.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A középagy (Mesencephalon) boltozatos része a tető (tectum vagy lamina tecti), ami két pár ikertestből, azaz négyes ikertelepből (corpora quadrigemina vagy colliculi supp. et inff.) szerveződik. A látódombok (a két felső ikertest) a fényingerekkel, a hallódombok (a két alsó ikertest) a hangingerekkel összefüggő tájékozódási reflexek központjai. A középagy középső része a sisak (tegmentum), amely átkapcsoló központ. Idegmagvai a vázizmok tónusát, a test egyensúlyának megtartását, a mozgások összerendezését szabályozzák. Az alsó részén elhelyezkedő agyszárak (crus cerebri) páros képződmények. A sisak és az agyszár együtt alkotja az agykocsányt (pedunculus cerebri). A két agykocsány között egy mély árok (fossa interpeduncularis) található, amelynek a sulcus oculomotorius nevű részénél található a hármas agyideg (nervus oculomotorius) agytörzsi kilépése. Az agykéreg motoros régióiból továbbítanak mozgató pályákat a híd és a nyúltvelő felé.
Kapcsolódó szócikkek
|
Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |