Középcímer
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Középcímer témáját, elemezve annak legrelevánsabb aspektusait és hatását különböző összefüggésekben. Az eredetétől a jelenlegi evolúcióig elmélyülünk azokban a részletekben, amelyek a Középcímer-et az idők során jellemezték, valamint a témával kapcsolatos jövőbeli perspektívákat. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Középcímer hogyan hatott a különböző területekre, a kultúrától a tudományig, a politikáig és általában a társadalomig. Hasonlóképpen átgondoljuk, hogy a Középcímer milyen hatással volt az emberek mindennapi életére, valamint a globális panorámára. Végső soron ez a cikk átfogó képet kíván nyújtani a Középcímer-ről, mély és gazdagító megértést biztosítva az olvasó számára ennek az izgalmas témának.
.png)
.jpg)
A középcímer elsősorban egy ország azon címere, mely külön pajzson a fő tartományokon vagy családi címereken kívül egyéb címereket is tartalmaz, melyek az ország vagy a család fennhatósága alá tartoznak. Általában azonban már nem tartalmazza minden ténylegesen birtokolt vagy csak igényelt terület címerét, melyek inkább már a nagycímer részei.
A Magyar Szent Korona Országainak középcímere két pajzsból áll. A nagypajzs tetején a Szent Korona nyugszik a kisebb boglárpajzs a nagypajzs közepén helyezkedik el, ami Magyarország címere korona nélkül (mivel az a nagypajzs fölött látható). A nagypajzs jobb felső részén Dalmácia, alatta Erdély címere, a középcímer nagypajzsának bal felsőrészén Horvátország, alatta Szlavónia címere. A nagypajzs alsó részén Fiume címere.
Névváltozatok:
de: mittleres Wappen
Rövidítések:
A középcímer tehát egy leegyszerűsített nagycímer, mely csak a legfontosabb mezőket tartalmazza. A középcímer kialakítását és használatát a legtöbb országban külön szabályozzák és néha az udvari főtisztviselők számára is megengedték az állami középcímer viselését az öltözékükön és máshol.
Irodalom
- Kumorovitz L. Bernát: A magyar középcímer és nagycímer kialakulása, 1965.