A mai világban a Kőhídgyarmat nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált minden korosztály és hátterű ember számára. A társadalomra gyakorolt hatásától a mindennapi életre gyakorolt hatásáig a Kőhídgyarmat életünk számos aspektusát befolyásolja. Az évek során a Kőhídgyarmat-et többféle nézőpontból vizsgálták és vitatták meg, így a témával kapcsolatos vélemények és elméletek széles skálája született. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Kőhídgyarmat jelentőségét és elkerülhetetlen relevanciáját a kortárs világban, részletes és objektív képet adva annak számos oldaláról.
Kőhídgyarmat (Kamenný Most) | |
Szent Móric vértanú temploma | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Nyitrai |
Járás | Érsekújvári |
Rang | község |
Első írásos említés | 1271 |
Polgármester | Heiszler Katalin |
Irányítószám | 943 58 |
Körzethívószám | 036 |
Forgalmi rendszám | NZ |
Népesség | |
Teljes népesség | 1060 fő (2021. jan. 1.) |
Népsűrűség | 51 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 112 m |
Terület | 20,34 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 51′ 12″, k. h. 18° 39′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 12″, k. h. 18° 39′ 15″ | |
Kőhídgyarmat weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőhídgyarmat témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Kőhídgyarmat (szlovákul Kamenný Most, korábban Kamenné Ďarmoty) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.
Párkánytól 7 km-re északnyugatra, a Garam jobb partján fekszik.
Nevét a honfoglaló Gyarmat törzsről és az itt már a középkorban a Garamon átívelő kőhídról kapta, ahol az esztergomi érsek hídvámot szedetett.
A falu határában található a Páris-patak. A korábbi időszakban volt gólyafészek a faluban, de mára az elpusztult.
A község területén már a bronzkorban éltek emberek. Hallstatt kori települést és latén kori hamvasztásos sírokat is találtak. A római korban is fontos védelmi rendszer húzódott itt. Ezt bizonyítja az a római sánc, mely innen Kéménd irányába húzódik.
A mai települést 1271-ben "Gormoth" néven említik először, de már a 12. században létezett. Az esztergomi érsek birtokolta, ahol a Garam folyó hídján már ekkor vámot szedtek, az érsekségnek sóraktárai is voltak a faluban. 1282-ben Patacson a meglévő mellett újabb malmot építtettek. 1295-ben és 1311-ben is kifosztották a települést. A 14. században a gróf Cseszneky család tulajdonában találjuk. A falu stratégiai fontossága miatt a török támadások állandó célpontja volt. 1625-ben a falu melletti réten kötöttek békét a császár és a szultán követei.
A 17. században majdnem teljesen elnéptelenedett. 1715-ben szőlőskertje, 3 malma és 28 háza létezett. 1720-ban leégett. 1755-ben 600-an lakták. 1787-ben 108 házában 620 lakos élt. 1828-ban 103 háza és 773 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1849-ben összecsapások voltak itt a császári erők és a honvédcsapatok között.
Vályi András szerint "Kőhid Gyarmat. Magyar falu Esztergom Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Esztergomtól, két óránnyira, Nána, Libad, és Keménd faluknak szomszédságjokban, hajdan eleget szenyvedett Rákótzi, és más hazai zendűlések idejekkor. Határbéli földgye kies, és jó, legelője elég, fája mind a’ két féle, szőlei számosak, és jó néműek, eladásra módgya a’ Dunán, és Esztergomban, fogyatkozása, hogy néha Garam vize réttyeit mossa, mind az által, első Osztálybéli."
Fényes Elek szerint "Kőhid-Gyarmat, magy. falu, Esztergom-, az uj rendezés szerint Komárom vmegyében, a Garan mellett, Esztergomhoz éjszakra 1, ut. p. Kéméndhez 1/4 mfld távolságra: 891 kath. lak., paroch. templommal. Róna határa első osztálybeli s igen termékeny; a lakosok birnak 874 1/2 hold első, 45 h. második osztálybeli szántóföldet, 494 h. rétet, 611 3/4 kapa szőlőt; jó legelője és erdeje is van. Birja az esztergomi káptalan." Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része. A világháborús harcokban a falu 90%-a elpusztult.
1910-ben 1410, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 1034 lakosából 931 magyar és 91 szlovák volt.
2011-ben 1034 lakosából 875 magyar, 121 szlovák és 27 ismeretlen nemzetiségű.
2021-ben 1060 lakosából 842 (+15) magyar, 149 (+18) szlovák, 3 cigány, 4 egyéb és 62 ismeretlen nemzetiségű volt.