A Kan (folyó) olyan téma, amely évtizedek óta leköti a társadalom érdeklődését. Jelentősége vitathatatlan, és hatása a mindennapi élet különböző területein érezhető. Az évek során vita, kutatás és elmélkedés tárgyává vált, különböző nézőpontokat és egymásnak ellentmondó véleményeket generálva. Ebben a cikkben közelebbről megvizsgáljuk a Kan (folyó)-et, és feltárjuk a következményeit különböző összefüggésekben. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a politikában és a gazdaságban betöltött relevanciájáig a Kan (folyó) továbbra is olyan széles körű vitákat generál, amelyek senkit sem hagynak közömbösen.
Kan | |
Кан | |
A Kan Kanszknál | |
Közigazgatás | |
Országok | Oroszország |
Föderációs alany | Krasznojarszki határterület |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 629 km |
Vízhozam | 288 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 36 900 km² |
Forrás | Keleti-Szaján |
é. sz. 54° 14′ 26″, k. h. 95° 35′ 04″ | |
Torkolat | Jenyiszej → Kara-tenger |
é. sz. 56° 31′ 05″, k. h. 93° 47′ 09″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kan témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Kan (oroszul Кан) folyó Oroszország ázsiai részén, Szibériában, a Krasznojarszki határterületen. A Jenyiszej jobb oldali mellékfolyója.
Hossza 629 km, vízgyűjtő területe 36 900 km², évi közepes vízhozama 288 m³/s. A forrástól számított teljes esése kb. 1350 m.
A Keleti-Szajánban ered, a folyóról elnevezett „fehér hegy” (Kanszkoje Belogorje) északi részén. A Tyihij Kan és a Gyikij Kan ('csendes Kan' és 'vad Kan') hegyi folyók egyesülése után, felső szakaszán keskeny, sziklás mederben folyik észak-északkelet felé. Kanszknál éles kanyarral nyugatra fordul, folyása lelassul; középső szakaszán erdős sztyeppen, széles völgyben halad. Alsó szakaszán áttöri magát a Jenyiszej-hegyvonulat déli nyúlványain és örvényes, zuhatagos mederben folyik észak felé; a torkolat közelében ismét nyugodt, síksági folyó.
Krasznojarszktól 108 km-re északra ömlik a Jenyiszejbe. November elejétől április végéig jég borítja.
Legnagyobb mellékfolyója a jobb oldali Agul (347 km); bal oldali mellékvizei közül leghosszabb a Ribnaja (288 km).
A folyó menti számos település között két nagyobb város is van: Kanszk és Zelenogorszk (ZATO).