A mai világban a Karaszuk (folyó) olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A Karaszuk (folyó) születése óta felkeltette a kutatók, akadémikusok, szakemberek és a nagyközönség figyelmét. Hatása a tudománytól és a technológiától a politikáig és a kultúráig különböző területeken érezhető volt. Ebben a cikkben a Karaszuk (folyó) számos aspektusát vizsgáljuk meg, az eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig. Egy részletes elemzésen keresztül elmélyülünk a Karaszuk (folyó) körüli kulcskérdésekben, átfogó és naprakész képet adva egy vitathatatlan jelentőségű témáról.
Karaszuk | |
Карасук | |
Közigazgatás | |
Országok | Oroszország |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 531 km |
Vízgyűjtő terület | 11 300 km² |
Forrás | Baraba-alföld |
é. sz. 54° 40′ 26″, k. h. 81° 47′ 11″ | |
é. sz. 53° 35′ 09″, k. h. 77° 32′ 30″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Karaszuk (oroszul: Карасук) folyó Oroszországban, a Nyugat-szibériai-alföld déli részén, a Novoszibirszki területen.
Neve türk eredetű szóból származik, jelentése: Csornaja voda ('fekete víz').
Hossza: 531 km, vízgyűjtő területe: 11 300 km², évi közepes vízhozama az alsó szakaszon: 2,54 m³/s.
A Baraba-alföld délkeleti részének mocsaras területén ered, a Novoszibirszki-víztározótól északnyugatra. A Felső-Ob és az Irtis közötti lefolyástalan medencében folyik délnyugat felé és az orosz-kazah államhatár vidékének lefolyástalan tavai között elvész.
Október végétől április közepéig jég borítja. Télen a folyó fenékig befagyhat, nyáron pedig gyakran kiszárad. Vízgyűjtő területét a felső folyáson erdős sztyepp, az alsó folyáson sztyepp borítja; az éghajlat mérsékelten kontinentális.
A partján fekvő nagyobb település Karaszuk és Krasznozjorszkoje, mindkettő az azonos nevű járás székhelye.