Kelemen Béla (nyelvész, 1913–1982)

A Kelemen Béla (nyelvész, 1913–1982) olyan téma, amely sok vitát váltott ki az elmúlt években. A társadalom előrehaladtával ez a kérdés egyre aktuálisabbá és polarizálóbbá válik, és ellentmondásos véleményeket generál a különböző szektorokban. Ez a cikk a Kelemen Béla (nyelvész, 1913–1982) alapos elemzésére törekszik, feltárja annak különböző aspektusait, és objektív és naprakész információkat nyújt a témáról. Átfogó megközelítés révén teljes és kiegyensúlyozott képet kíván nyújtani az olvasónak a Kelemen Béla (nyelvész, 1913–1982)-ről, ezáltal lehetővé téve a szóban forgó probléma szélesebb és gazdagabb megértését.

Kelemen Béla
Született1913. október 28.
Csíkkozmás
Elhunyt1982. december 8. (69 évesen)
Kolozsvár
Állampolgárságaromán
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásanyelvész,
szótárkészítő,
egyetemi tanár
SírhelyeHázsongárdi temető
SablonWikidataSegítség

Kelemen Béla (Csíkkozmás, 1913. október 28.Kolozsvár, 1982. december 8.) nyelvész, szótárszerkesztő, egyetemi tanár, a filológiai tudományok doktora.

Életpályája

1935-ben szerzett tanári diplomát a kolozsvári egyetemen román nyelv és irodalomból, mellékszakként elvégezte a romanisztikát és a latin nyelvet. 1945-ig a kolozsvári római katolikus főgimnáziumban volt tanár, közben pedig 1941 és 1944 között főigazgatósági szakelőadó. 1945-től adjunktus a Bolyai Tudományegyetemen, később előadó tanár, a tanulmányi ügyek főtitkára. 1950-től nyugdíjba vonulásáig, 1978-ig osztályvezető a Kolozsvári Nyelvtudományi Intézetben, a román-magyar és a magyar-román szótárak főszerkesztője. Ezzel egyidejűleg 1957-től 1968-ig a kolozsvári egyetem román nyelvtudományi tanszékén egyetemi tanárként is munkálkodott. Tagja volt a Cercetări de Lingvistică és a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények szerkesztő bizottságának, utóbbinak 1964-től helyettes felelős szerkesztőjeként tevékenykedett.

Munkássága

Fő kutatási területei a lexikográfia és a lexikológia voltak. Vezetése alatt évtizedeken át jelentek meg román–magyar és magyar–román nagy-, közép-, iskolai és zsebszótárak. A román nyelv szótárának (Dicționarul limbii române) és az Erdélyi magyar szótörténeti tárnak a munkálataiban is közreműködött, nyelvművelő kézikönyvek szerkesztésében is segédkezett. A modern nyelvelméletekkel, a statisztikai módszerekkel is foglalkozott. Nicolae Bălcescu, Mihail Sadoveanu és Barbu Ștefănescu Delavrancea műveiből többet is magyarra fordított.

Főbb művei

  • Magyar nyelvtan és olvasókönyv a román tannyelvű gimnáziumok 1. valamint a polgári iskolák felső osztályai számára; szerk. Kelemen Béla, T. Pálffy Endre; Egyetemi Ny., Bp., 1941
  • Noțiuni generale de gramatica română (Bukarest, 1957)
  • Dicţionar român-maghiar; főszerk. Béla Kelemen, szerk. Vasile Breban et al.; Ed. tiinţifică, Cluj, 1957
  • Magyar-román szótár; főszerk. Kelemen Béla; Ed. Ştiinţifică, Bucureşti, 1961
  • Dicţionar de buzunar maghiar-romîn; Ed. Stiinţifică, Bucureşti, 1963
  • Dicţionar de buzunar romîn-maghiar; Ed. Stiinţifică, Bucureşti, 1963
  • Dicţionar romîn-maghiar, 1-2.; főszerk. Kelemen Béla; Akadémiai, Kolozsvár, 1964
  • Helyesírási tájékoztató (Gálffy Mózessel és Márton Gyulával, Bukarest, 1969)
  • Dicţionar român-maghiar pentru uz colar / Román-magyar iskolai szótár; közrem. Rita Chiricută-Marinovici, Szász Lőrinc; Ed. Didactică şi Pedagogică, Bucureşti, 1974
  • Magyar helyesírási szótár (Kriterion kézikönyvek, szerk., Balogh Dezsővel, Gálffy Mózessel és Szabó T. Attilával, Bukarest, 1978)
  • Kelemen Béla–Szász Lőrincː Dicţionar frazeologic român-maghiar; Ed. Didactică şi Pedagogică, Bucureşti, 1984
  • Magyar-román iskolai szótár; közrem. Szász Lőrinc; Ed. Didactică şi Pedagogică, Bucureşti, 1985

Díjak, elismerések

Források