A Kelemen Béla (nyelvész, 1913–1982) olyan téma, amely sok vitát váltott ki az elmúlt években. A társadalom előrehaladtával ez a kérdés egyre aktuálisabbá és polarizálóbbá válik, és ellentmondásos véleményeket generál a különböző szektorokban. Ez a cikk a Kelemen Béla (nyelvész, 1913–1982) alapos elemzésére törekszik, feltárja annak különböző aspektusait, és objektív és naprakész információkat nyújt a témáról. Átfogó megközelítés révén teljes és kiegyensúlyozott képet kíván nyújtani az olvasónak a Kelemen Béla (nyelvész, 1913–1982)-ről, ezáltal lehetővé téve a szóban forgó probléma szélesebb és gazdagabb megértését.
Kelemen Béla | |
Született | 1913. október 28. Csíkkozmás |
Elhunyt | 1982. december 8. (69 évesen) Kolozsvár |
Állampolgársága | román |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | nyelvész, szótárkészítő, egyetemi tanár |
Sírhelye | Házsongárdi temető |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kelemen Béla (Csíkkozmás, 1913. október 28. – Kolozsvár, 1982. december 8.) nyelvész, szótárszerkesztő, egyetemi tanár, a filológiai tudományok doktora.
1935-ben szerzett tanári diplomát a kolozsvári egyetemen román nyelv és irodalomból, mellékszakként elvégezte a romanisztikát és a latin nyelvet. 1945-ig a kolozsvári római katolikus főgimnáziumban volt tanár, közben pedig 1941 és 1944 között főigazgatósági szakelőadó. 1945-től adjunktus a Bolyai Tudományegyetemen, később előadó tanár, a tanulmányi ügyek főtitkára. 1950-től nyugdíjba vonulásáig, 1978-ig osztályvezető a Kolozsvári Nyelvtudományi Intézetben, a román-magyar és a magyar-román szótárak főszerkesztője. Ezzel egyidejűleg 1957-től 1968-ig a kolozsvári egyetem román nyelvtudományi tanszékén egyetemi tanárként is munkálkodott. Tagja volt a Cercetări de Lingvistică és a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények szerkesztő bizottságának, utóbbinak 1964-től helyettes felelős szerkesztőjeként tevékenykedett.
Fő kutatási területei a lexikográfia és a lexikológia voltak. Vezetése alatt évtizedeken át jelentek meg román–magyar és magyar–román nagy-, közép-, iskolai és zsebszótárak. A román nyelv szótárának (Dicționarul limbii române) és az Erdélyi magyar szótörténeti tárnak a munkálataiban is közreműködött, nyelvművelő kézikönyvek szerkesztésében is segédkezett. A modern nyelvelméletekkel, a statisztikai módszerekkel is foglalkozott. Nicolae Bălcescu, Mihail Sadoveanu és Barbu Ștefănescu Delavrancea műveiből többet is magyarra fordított.