Ebben a cikkben a Kisasszonyfalva témával szeretnénk foglalkozni, amely a történelem során számos tanulmány, vita és vita tárgyát képezte. A Kisasszonyfalva számos területen jelentős hatást gyakorolt, a politikától a gazdaságon át a társadalomig általában. A Kisasszonyfalva jelentősége olyannyira volt, hogy felkeltette az akadémikusok, szakértők és kutatók érdeklődését, akik számos erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy megértsék hatását és hatókörét. Ezeken az oldalakon a Kisasszonyfalva különböző oldalait fogjuk felfedezni, elemezve eredetét, időbeli alakulását és mai hatását. Reméljük, hogy ez a cikk hozzájárulhat egy olyan összetett és jelentős téma megvilágításához, mint a Kisasszonyfalva.
Kisasszonyfalva Vasasszonyfa község része Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban, 1937 előtt önálló község volt.
Szombathelytől 10 km-re északra fekszik a Surányi-patak mellett. A mai Vasasszonyfa községnek északkeleti részét képezi.
Nevét onnan kapta, hogy a középkorban a királyné birtoka volt.
Asszonyfalvát 1284-ben Ozun, 1286-ban Oschun, 1342-ben Ozzun, 1359-ben Azunfalwa, 1392-ben Azonfolwa, 1428-ban Azzonfalwa alakban írva említették. Kisasszonyfalva önállóan 1570-ben jelent meg először az írott forrásokban.
1698-ban Kisasszonyfalva 144 lakossal rendelkezett. 1787-ben 167 lakosa volt.
Vályi András szerint "Kis Aszszonyfa. Magyar falu Vas Vármegyében, birtokosai Rosti, és más Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik az előbbenitöl nem meszsze. Határbéli síkon fekvő földgyei termékenyek, réttyei jók, fája elég, eladásra is jó módgya, első Osztálybéli."
Fényes Elek szerint "Kis-Asszonyfa, magyar falu, Vas vgyében, 206 kath. lak. F. u. Szegedy Károly. Kőszeghez 1/2 óra. "
Vas vármegye monográfiájában "Kis-Asszonyfa, magyar község 36 házzal és 293 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Szombathely, távírója Acsád. Földesura azelőtt a Rumy -család volt, e század elejétől pedig a Szegedyek ."
1910-ben Kisasszonyfalvának 330 lakosa volt.