A mai világban a Kisfaludy Mór fontos szerepet játszik a társadalomban. Az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásától a politikára és a gazdaságra gyakorolt hatásáig a Kisfaludy Mór napjainkban nagyon fontos témának bizonyult. Az évek során széles körben vitatták meg a Kisfaludy Mór-et és az élet különböző területeire gyakorolt hatását. Ez a cikk elemezni kívánja a Kisfaludy Mór jelentőségét és a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását, valamint időbeli alakulását. A Kisfaludy Mór-ről szóló különböző nézőpontok és vélemények kerülnek megvitatásra, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító jövőképet nyújtsanak a témában.
Kisfaludy Mór | |
Sümeg - Kisfaludy Mór - Túri Török Tibor alkotása | |
Született | 1814. április 24. Gyömöre, |
Elhunyt | 1893. július 10.(79 évesen) Sümeg, |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | nagy- és kisbarkóczi Szmodiss Mária (1829–1909) |
Foglalkozása | 1848-as honvédhuszár alezredes |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisfaludy Mór témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kisfaludi Kisfaludy Mór (Gyömöre, 1814. április 24. – Sümeg, 1893. július 10.) 1848-as honvédhuszár alezredes.
Az ősrégi dunántúli római katolikus nemesi származású kisfaludi Kisfaludy család sarja. Apja kisfaludi Kisfaludy Mihály (1779–1849), anyja noszlopi Noszlopy Franciska (1790–1867) asszony volt. Apai nagyszülei Kisfaludy Mihály (1743–1825) győri szolgabíró, és nemes Sándorffy Anna (1755–1788) úrnő voltak. Az anyai nagyszülei noszlopi Noszlopy Pál, földbirtokos és Zámory Johanna voltak. Az apai nagybátyjai: Kisfaludy Sándor (1772–1844) magyar költő, császári katonatiszt, valamint Kisfaludy Károly. Az anyai nagybátyja noszlopi Noszlopy Ignác (1797–1878), veszprémi követ, szeptemvír, udvari tanácsos, főtörvényszéki elnök, a Szent István rend vitéze, földbirtokos.
Tanulmányait Győrben végezte el. Ezt követően katona lett, és Bécsben szolgált. 1844-ben – Kisfaludy Sándor halála után – leszerelt, és Sümegre költözött. 1848-ban nemzetőrzászlóalj parancsnok lett Sümegen. 1848 novemberében az 56. zászlóalj parancsnoka lett. 1849. májusától dandárnok lett. 1849 júliusában Kossuth Lajos segédje volt. 1849 augusztusában Görgei Artúr alezredessé nevezte ki. A szabadságharcot követően Zalagyömörőn élt, ahol elkapták; Aradon halálra, majd 16 év várfogságra ítélték. 1863-ban szabadult.
1848. június 22-én házasságot kötött nagy- és kisbarkóczi Szmodiss Mária Zsófia (*Andráshida, 1829. április 25.–†Sümeg, 1909. január 11.), kisasszonnyal, akinek a szülei nagy- és kisbarkóczi Szmodiss István, földbirtokos, és gyulai Gaál Anasztázia. Az anyai nagyszülei gyulai Gaál Gáspár (1763–1825), andráshidai földbirtokos és koronghi Lippics Borbála (1772–1831) asszony voltak. Kisfaludy Mór és kisbarkóczi Szmodiss Mária frigyéből 10 gyermekk született: