Kiskereki
Mai cikkünkben a Kiskereki lenyűgöző világában fogunk elmélyülni. Az eredetétől a mai relevanciájáig a téma minden aspektusát feltárjuk azzal a céllal, hogy teljes és kimerítő elemzést nyújtsunk. Felfedezzük ennek több oldalát, a különböző területekre gyakorolt hatásait és lehetséges jövőbeli előrejelzéseit. Egy holisztikus látásmódon keresztül különböző nézőpontokból közelítjük meg a Kiskereki-et, hogy mélyebb és gazdagabb megértést biztosítsunk az olvasónak. Nem számít, hogy szakértő vagy a témában, vagy csak véletlenül érdeklődsz; Ebben a cikkben olyan értékes információkat talál, amelyek arra ösztönzik Önt, hogy elmélkedjen és mélyebbre ásson a Kiskereki izgalmas világában.
| Kiskereki (Cherechiu) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Kiskereki |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417175 |
| SIRUTA-kód | 28503 |
| Népesség | |
| Népesség | 684 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 684 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 22′ 60″, k. h. 22° 09′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 60″, k. h. 22° 09′ 00″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kiskereki (Cherechiu) település Romániában, Bihar megyében.
Fekvése
Székelyhídtól északkeletre fekvő település
Története
Kiskereki Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1214-ben említették először Kerecu néven.
A település a kereki nemesek birtoka volt. 1262-ben János nevű birtokosa Szatmár vármegyében megveszi a lakatlan Adonyt és Vezendet.
1284-ben János leányát, a Zaah nemzetségbeli (Zách nemzetség) Vgrin özvegyét említették.
1291-1294 közötti időkben már három faluból állt: János faluja elsőízben 86, másodszor 42 kepe, Mihály faluja először 34, másodszor 30 kepe, Gál faluja először 9 kepe tizedet adott a püspöknek. E három falu birtokosai (János, Gál és Mihály) Keserű szomszédai voltak. János 1302-ben átiratta adz 1262-ben keltezett oklevelét Adonyról és Vezendről, s fiai 1321-ben lemondtak Gálospetriről. János fia, az ifjabb János 1325-ben a Gutkeled nemzetségbeliekkel szemben folytatott perben elveszítette Székelyhidát.
1333-ban Egyházaskereki birtokosai; Eleki Mihály fiai a keresztúriak itteni részének elhatárolását tiltják.
1279-ben papja a váradi káptalan megbizottja volt Irinyben.
1336-1337-ben a pápai tizedjegyzék szerint 5 garas pápai tizedet fizetett.
A 20. század elején Bihar vármegye Székelyhídi járásához tartozott.
1910-ven 1026 lakosa volt, valamennyi magyar; melyből 21 római katolikus, 28 görögkatolikus, 959 református volt.
2002-ben 2483 lakosábol: 2035 magyar, 46 román, 401 roma, 1 fő német nemzetiségű volt.
2011-ben 2416 lakosából 2246 magyarnak, 43 fő románnak és 75 fő cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
- ↑
- ↑ Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852-2011. Varga E. Árpád 2002-től kiegészített adatsorai. nepszamlalas.adatbank.transindex.ro. (Hozzáférés: 2016. október 29.)
Források
- Györffy György: Biharvármegye.
.svg){kind=small}