Kisnyégerfalva
A mai cikkben a Kisnyégerfalva-et vizsgáljuk meg, egy olyan témát, amely az elmúlt években nagy jelentőségűvé vált. A Kisnyégerfalva felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, vitákat és vitákat generálva különböző területeken. Az iparra gyakorolt hatásától a társadalomra gyakorolt hatásáig a Kisnyégerfalva érdekes pont azok számára, akik szeretnék jobban megérteni a minket körülvevő világot. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Kisnyégerfalva számos aspektusát, elemezve annak időbeli alakulását és hatását a különböző kontextusokban. Készülj fel egy izgalmas felfedező és elmélkedési utazásra a Kisnyégerfalva-ről.
| Kisnyégerfalva (Grădinari) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Dragánfalva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Dragánfalva |
| Irányítószám | 417252 |
| SIRUTA-kód | 29270 |
| Népesség | |
| Népesség | 462 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 214 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 38′ 23″, k. h. 22° 22′ 27″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 23″, k. h. 22° 22′ 27″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kisnyégerfalva (Grădinari) település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
A Fekete-Körös völgyben, Belényestől délkeletre, Belényes és Köröstárkány közt fekvő település.
Története
Kisnyégerfalva (Nyégerfalva) a 13. században már püspöki birtok volt és akkor 9 telekből állt. A 19. század első felében a görögkatolikus püspök volt a földesura.
1910-ben 452 lakosából 252 magyar, 199 román volt. Ebből 10 római katolikus, 188 görögkatolikus, 246 református volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.
Fekete húsvét
Az első világháborút követően, 1919. április 19-én Kisnyégerfalván a helyi magyar nemzetiségű lakosság védtelen maradt, és a helyi román kisebbség, kihasználva erőfölényét, a falu főterén előre kitervelten géppuskákkal lemészárolt 17 magyar nemzetiségű időst és fiatalt. A környéken elkövetett bűntetteknek állít emléket a Köröstárkányban felállított emlékmű, mely nemcsak az 1919. áprilisi eseményekre emlékeztet, hanem az első és második világháború elesettjeinek hősiességére is.
Nevezetességek
- Református temploma
- Görögkatolikus temploma
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
- ↑ Bűnük a magyarságuk volt – Dél-bihari tragédiák. Erdély.ma, 2018. június 27. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
.svg){kind=small}