Ez a cikk a Konstantinápoly Budapesten témával foglalkozik, amely ma nagyon fontos. A Konstantinápoly Budapesten sokak figyelmét felkeltette a társadalom, a kultúra és általában a világ különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt. Az évek során növekvő érdeklődés és vita a Konstantinápoly Budapesten körül, ami további tanulmányokhoz és kutatásokhoz vezetett ebben a témában. Ez a cikk különböző nézőpontokat, adatokat és véleményeket elemez annak érdekében, hogy átfogó és teljes áttekintést nyújtson a Konstantinápoly Budapesten-ről.
Konstantinápoly Budapesten | |
Egy 1930-as évekbeli képeslap a létesítményről | |
Település | Budapest |
Építési adatok | |
Építés éve | 1896 márciusa–májusa |
Megnyitás | 1896. május 23. |
Bezárás | 1896. október 1. |
Lebontás éve | 1896 októbere után |
Építési stílus | historizmus–eklektika (a klasszikus török építészet alapján) |
Tervező | Kellner Lipót és Gerster Kálmán |
Kivitelező | Hauszmann Sándor |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | épületegyüttes |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 28′ 23″, k. h. 19° 03′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 23″, k. h. 19° 03′ 40″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Konstantinápoly Budapesten témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A „Konstantinápoly Budapesten”, „Kis Konstantinápoly Budapesten” vagy Lágymányosi vigalmi negyed egy rövid életű hatalmas szórakoztató komplexum volt Budapesten, a mai Lágymányosi híd melletti területen. Neve onnan ered, hogy a valódi, törökországi Konstantinápolyt (ma: Isztambul) és a török stílust utánozva tervezték épületeit, a keleti kultúrának egy miniatűr városrésze volt. Néhány hónapnyi fennállás után az üzemeltető csődbe ment. Az épületeket később elbontották. (Egyesek szerint a korabeli Európa legnagyobb vigalmi negyede volt.)
A mai Lágymányosi híd az 1800-as években még nem létezett, az Összekötő vasúti híd (épült 1877-ben) viszont igen. Ettől északra egy nagyobb öble (1877 után zárt tava) terült el a Dunának, a Lágymányosi-öböl, fala kisebb gát volt a Duna felé. Itt hajókikötő működött a 19. század folyamán. Az új szórakoztató létesítmény a nagy milleniumi ünnepségsorozat idején épült, finanszírozója az ismert vállalkozó, Somossy Károly volt. A munkálatokat 1896 márciusában kezdték meg. 1896. május 23-án nyílt meg a nagyközönség előtt. Néhány hónap után a látogatók (többek közt a nagy mennyiségű szúnyog miatt) elfordultak a létesítménytől, az csődbe ment, és októberben bezárt. Felmerült néhány megbeszélésen a komplexum esetleges újraindítása, de ez végül nem valósult meg. Az épületeket később – talán 1897-ben – elbontották. (A terület a mai Budafoki út, a Zenta utca, a Duna-part és a vasúti töltés közötti területen helyezkedett el.)
A terület nagy részét a 20. század elején felöltötték, és itt épült fel 1904 és 1909 között a József Műegyetem, a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Az ettől is északra fekvő tómaradványt a Horthy Miklós híd, mai Petőfi híd építésekor (1933–1937 között) töltötték fel.
Az 1990-es években a terület déli, vasút melletti részére épült fel az Infopark.
Somossy (eredetileg Singer) Károly (1828–1902) zsidó származású budapesti vállalkozó volt, aki korábban már megépíttette a Somossy Orfeum nevű szórakoztatóhelyet a belvárosban. Az épület a mai Budapesti Operettszínház elődje volt. A milleniumi ünnepségek közeledtével merült fel a Lágymányosi-öböl hasznosítása kapcsán új elképzelése a hatalmas, mesésen keleties szórakozóhely megnyitásáról. Vállalkozásához hatalmas kölcsönöket vett fel, és megalapította a Konstantinápoly Budapesten Rt.-t. A megnyitást követő fél évvel azonban csődbement, és szegény emberként halt meg 1902-ben.
Az épületeket Kellner Lipót és Gerster Kálmán építészek tervezték, a kivitelezést Hauszmann Sándor vállalkozó emberei készítették el, az épületek festését pedig Gerster Károly grafikusra és csapatára bízták. A létesítmény nagyságát mutatja, hogy a tavon és a parton kialakított vigalmi negyedben egyszerre akár 40 000 ember is tudott szórakozni.
„ | Konstantinápoly Budapesten Az ezredéves kiállítás alkalmából a fővárosban élénken föllendült vállalkozási szellem sok olyan nagyobb szabású mulatóhelyet hozott létre, a milyenek egy igazi nagy városban, hol a város nagysága mellett az idegenek forgalma is igen nagy – mint nálunk is az idén – újabban mindenfelé föltalálhatók. A fővárosnak egyik ilyen új szórakozó helyét, a budapesti «Konstantinápolyt» mutatjuk be ez alkalommal néhány képben. A budai Dunaparton, a Gellérthegy alatti lapályon, az úgynevezett Lágymányoson, majdnem a vasuti hídig terjed Konstantinápoly területe, s ha még nincs is az egész óriási terület beépítve, mostani állapotában is olyan, mely fekvésével, eddigi építményeivel, szórakoztató helyeivel bátran kiállja a versenyt az első rendű hasonló külföldi vállalatokkal. A jövő nyárra remélhetőleg végre lesz hajtva az egész építési tervezet, a mely az új Konstantinápoly határaiúl éjszak felől a Gellérthegyet, illetőleg a vámháztéri hidat, dél felől az összekötő vasúti hidat tűzte ki. A budapesti Konstantinápolynak eddig elkészült részében már is sok a látványosság. Első sorban kell említenünk a Duna-szabályozás alkalmával elzárt egyik Duna-ág képezte szép tavat, mely a Gellérthegy és az összekötő híd között terül s helyenként 540 méter széles. Van e tóban egy füzes és ligetes sziget is. Ez a tó és sziget adta voltaképen a serkentést Konstantinápoly létesítéséhez. Ezen a tavon, mely már is Bosporus-nak van elkeresztelve, egész szélességében egy tíz méternyi szélességű, erős oszlopokon nyugvó fahíd vezet keresztül. A hidat mintegy 30, az oszlopokból magasan kicsúcsosodó toronyszerű faalkotmányokon elhelyezett villamos ívlámpa egészíti ki, a melyek vakító fényt lövelnek az esthomályba, s a hídfőről szemlélve a szintén pazarúl kivilágított telep fényözönével együtt elragadó látványt nyújtanak.… |
” |
– Vasárnapi Ujság, 1896 36. szám |
A Konstantinápoly Budapesten főbb látványosságai a következők voltak:
2019-ben Konstantinápoly Budapesten címmel nyílt kiállítás az Isztambuli Magyar Intézetben:
2018-ban Szremkó Bettina rövid számítógépes animációval emlékezett meg a „Konstantinápoly Budapesten”-ről.