Mai cikkünkben a Korkodon-ről fogunk beszélni, egy lenyűgöző és érdekfeszítő témáról, amely minden korosztály és a világ különböző részeiről érkező emberek figyelmét felkeltette. A Korkodon vita és elemzés tárgya volt, és jelentős érdeklődést váltott ki a kortárs társadalomban. Ebben a cikkben a Korkodon különböző aspektusait fogjuk feltárni, eredetétől és fejlődésétől az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásáig. Továbbá elemezzük a relevanciáját a jelenlegi kontextusban, és megvitatjuk a Korkodon lehetséges jövőbeli következményeit. Készen állsz, hogy elmerülj ebben a lenyűgöző világban? Akkor csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezés és tanulás útján!
Korkodon | |
Коркодон | |
Közigazgatás | |
Országok | Oroszország |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 476 km |
Vízgyűjtő terület | 42 800 km² |
Forrás | Korkodon-hegység |
Torkolat | Kolima |
é. sz. 64° 43′ 48″, k. h. 153° 58′ 13″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Korkodon (oroszul: Коркодон) folyó Oroszország ázsiai részén, Északkelet-Szibériában, a Magadani terület keleti felén; a Kolima középső folyásának jobb oldali mellékfolyója.
Hossza: 476 km, vízgyűjtő területe: 42 800 km2, évi közepes vízhozama (kb. 300 km-re a torkolattól): 51,3 m³/s.
A Korkodon-hegység délkeleti részén ered. A Kolima-hegyvidékhez tartozó Molkati-hegység és a Korkodon-hegység között folyik kezdetben észak felé, majd nyugat felé. Felső szakaszán erős sodrású hegyi folyó, alsó szakaszán lapos, mocsaras völgyben halad, sok mellékágra bomlik.
Völgyében különösen zord a tél, a hőmérő higanyszála gyakran –50 fok alá süllyed. A folyó október közepétől május közepéig jég alatt, többnyire fenékig befagy. Völgyében nincs állandóan lakott település.
Legnagyobb mellékfolyója a jobb oldali Bulun (428 km) és Nagy-Jarhodon (239 km), a bal oldaliak közül leghosszabb a Pungali (208 km). Vízgyűjtő területén ezeregyszáznál több tó és mocsár és található.