A Kossuth-érdemrend témája évek óta vita és tanulmányozás tárgya, ellentmondó véleményeket és sokféle elméletet generálva. A Kossuth-érdemrend ősidők óta alapvető szerepet játszik az emberi élet különböző területein, befolyásolva a társadalom, a kultúra, a politika és a gazdaság fejlődését. A történelem során a Kossuth-érdemrend elemzések és elmélkedések tárgya volt, végtelen értelmezéseket és vitákat generált valódi jelentéséről és a mai világra gyakorolt hatásáról. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kossuth-érdemrend különböző aspektusait, elemezve annak fontosságát és relevanciáját napjainkban, valamint a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatását.
A Kossuth Érdemrend magas, viszonylag kevésszer adományozott magyar állami kitüntetés volt a kommunista hatalomátvétel utáni években.
Alapításáról az 1948. évi XVII. törvény rendelkezett. "1. § (1) Az 1848-as szabadságeszme szellemében, a népek összefogása és a világbéke szolgálatában, illetőleg a tudomány és a művészet terén szerzett kimagasló érdemek jutalmazásául Kossuth Érdemrend alapíttatik, amely magyar és külföldi állampolgárok részére adományozható" – írta a törvény.
A Kossuth Érdemrendet a miniszterelnök javaslata alapján a köztársasági elnök adományozta. Három fokozata (osztálya) volt. Az első fokozatot eredetileg vállszalagon, a másodikat nyakban viselték. Az első fokozatból 19-et, a másodikból 24-et, a harmadikból 48-at adtak ki.
Az új kitüntetéssor alapításáról szóló 1953. évi V. törvény a tovább viselhető kitüntetések között említette.
A Margit híd helyreállításában végzett munkájukért: