Ma a Kosztesd számos területen érdekes és vita tárgya. A politikától a populáris kultúráig a Kosztesd minden korosztály és hátterű ember figyelmét felkeltette. Hatása és jelentősége túlmutat a határokon, és a vita és az elmélkedés találkozási pontjává vált. Ebben a cikkben a Kosztesd különböző aspektusait fogjuk feltárni, elemezve a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását és a jövőre vetítését. Az eredetétől az idők során bekövetkező fejlődéséig egy mély elemzésbe fogunk beleásni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a Kosztesd jelentőségét jelenlegi valóságunkban.
Kosztesd (Costești) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hunyad |
Község | Felsővárosvíz |
Rang | falu |
Községközpont | Felsővárosvíz (Orăștioara de Sus) |
Irányítószám | 337327 |
SIRUTA-kód | 90379 |
Népesség | |
Népesség | 401 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 42′ 04″, k. h. 23° 09′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 42′ 04″, k. h. 23° 09′ 50″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kosztesd románul: Costești, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Szászvárostól délre fekvő település.
Kosztesd, Keresztes nevét 1444-ben említette először oklevél p. Kozthesd néven. Később nevét többféleképpen is írták: 1515-ben Kosthesth, Kerezthes, 1733-ban Koszted, 1750-ben Kostesty, 1808-ban Kosztesd, 1861-ben Koszcsesd, 1888-ban Kosztesd (Kosztesti), 1913-ban Kosztesd formában tűnt fel az írásos forrásokban.
1515-ben a Töreki, töreki Bakócz, Váraskeszi Lépes, Sálfalvi, Macskási, Macskási Tárnok, Barcsai családok voltak birtokosai.
A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Szászvárosi járásához tartozott.
1910-ben 770 lakosából 9 magyar, 712 román, 46 cigány volt. Ebből 10 római katolikus, 756 görög keleti ortodox volt.