Kotuj
A mai világban a Kotuj nagyon fontos és érdekes téma lett. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a történelemben betöltött fontossága, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár bármely más szempont miatt, amely kiemeli, a Kotuj olyan téma, amely megérdemli a mélyreható feltárást. Ebben a cikkben belemerülünk a Kotuj lenyűgöző világába, elemezzük különböző aspektusait, és felfedezzük jelentését a jelenlegi kontextusban. A Kotuj eredetétől napjainkig olyan téma, amely mindig felkelti a szakértők és a rajongók érdeklődését. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezőútra és a Kotuj megismerésére.
| Kotuj | |
 | |
| Sziklás partszakasz a Kotujon | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 1409 km |
| Vízgyűjtő terület | 175 600 km² |
| Forrás | Putorana-fennsík |
 é. sz. 69° 04′ 06″, k. h. 94° 51′ 53″ | |
| Torkolat | Hatanga |
| é. sz. 71° 54′ 52″, k. h. 102° 06′ 18″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| A Hatanga folyó vízgyűjtő területe | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kotuj témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Kotuj (oroszul: Котуй) folyó Közép-Szibériában, Oroszország Krasznojarszki határterületének Evenki- és Tajmiri Dolgan–Nyenyec járásában (2007. január 1. előtt: autonóm körzetében). A Kotuj és a Heta folyó egyesülésével keletkezik a Hatanga.
Földrajz
Hossza: 1409 km; vízgyűjtő területe: 175 600 km².
A Putorana-fennsík közepén ered. Kezdetben délkelet felé tart, közben egy hosszú szakaszon keskeny tavat alkot, ez a Harpina-tó. Utána szűk völgyben, továbbra is hegyek között folyik, lejjebb medre ismét kiszélesedik és Gyupkun-tó néven folytatódik. A délről érkező Vojevolihan folyó torkolatánál nagyon éles kanyarral északkelet felé fordul és már alacsonyabban fekvő, szélesebb völgyben folytatja útját. Legnagyobb mellékfolyója, a Mojero torkolata alatt válik igazán bővizű folyóvá. (Korábbi munkák a Mojero és a Heta torkolata közötti folyószakaszt nem a Kotuj, hanem a Hatanga folyó részeként említik.)
Innen a Kotuj a Putorana-fennsík és az Anabar-fennsík nyúlványait elválasztó völgyben halad észak felé, közben fölveszi a Kotujkan folyót, mely az Anabar-fennsík nyugati részének vizeit gyűjti össze. A folyó Kajak településnél ér ki az Észak-szibériai-alföldre és Kreszti település közelében találkozik a Hatanga másik forráságával, a Heta folyóval.
Október elejétől május végéig, június elejéig jég borítja.
Mellékfolyói
- Jobbról: Mojero (825 km), Kotujkan (447 km), Erijecska.
- Balról: Csangada, Tukalan.
Jegyzetek
- ↑ Székely András. Szovjetunió, I. kötet. Budapest: Gondolat Kiadó, 145. o. (1978). ISBN 9632803035
- ↑ A. A. Szokolov: Gidrografija SZSZSZR (orosz nyelven). Gidrometeizdat, 1952 (Hozzáférés: 2010. július 27.)
Források
- Nagy szovjet enciklopédia (orosz nyelven). Hozzáférés ideje: 2010. július 23.
- V. Vlagyimirov: Raznolikij Kotuj (orosz nyelven). . (Hozzáférés: 2010. július 24.)
- szerk.: A. V. Borodko, V. F. Habarov: Nacionalnij atlasz Rosszii (I. kötet) (orosz nyelven). Moszkva: Roszkartografija, 234-235. o. (2004). ISBN 5851202173
