Kovács Sándor (pap, 1894–1942)
Napjainkban a Kovács Sándor (pap, 1894–1942) nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó téma a társadalomban. A Kovács Sándor (pap, 1894–1942) hosszú ideje tanulmányozás és vita tárgya volt különböző területeken és tudományágakban. Jelentősége az emberek mindennapi életére gyakorolt közvetlen hatásában rejlik, valamint politikai, kulturális, gazdasági és társadalmi befolyásában. Ebben a cikkben a Kovács Sándor (pap, 1894–1942)-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat fogjuk feltárni, elemezve annak időbeli alakulását és mai relevanciáját. Ezen kívül reflektálunk azokra a lehetséges kihívásokra és lehetőségekre, amelyeket a Kovács Sándor (pap, 1894–1942) jelent a jelenlegi kontextusban. Multidiszciplináris megközelítéssel átfogó képet kívánunk nyújtani a Kovács Sándor (pap, 1894–1942)-ről és annak fontosságáról a kortárs társadalomban.
| Kovács Sándor | |
| Született | 1894. április 29. Szentpéterszeg |
| Elhunyt | 1942. november 20. (48 évesen) Nagyvárad |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1938–1939) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kovács Sándor (Szentpéterszeg, Bihar vármegye, 1894. április 29. – Nagyvárad, 1942. november 20. előtt) magyar katolikus pap, egyházi író, országgyűlési képviselő.
Élete
1894. április 29-én született a Bihar megyei Szentpéterszegen, római katolikus vallásban. Nagyváradon érettségizett 1913-ban, majd még ugyanazon év őszén római katolikus jogakadémiai hallgató lett. 1914-től a váradi szeminárium kispapjaként tevékenykedett, pappá szentelésére 1917. július 15-én került sor Szilágysomlyón.
1918. február 1-jén Endrődön kezdte papi pályáját mint káplán, majd a következő állomáshelye június 22-étől Nagyvárad-Újváros volt. 1922. szeptember 12-ével Békéscsabára, 1924. február közepétől pedig Debrecenbe került, még akkor is káplánként. 1934-ben ugyanott püspöki irodavezetői kinevezést kapott.
Aktívan részt vett mindenkori állomáshelye, főleg Debrecen kulturális és társadalmi életében, utóbbi helyen tartott irodalmi estjei kiemelkedő események voltak az egész város számára. 1934-től országos titkára lett az Actio Catholicának, e téren kifejtett szervező munkája során az ország szinte minden nagyobb plébániáján prédikált.
Az 1938. február 27-i, kőszegi időszaki választáson az országgyűlési képviselői posztért is elindult, és bár az első számlálás eredménye szerint 5 szavazattal kisebbségben maradt, június 1-jei döntésével a közigazgatási bíróság mégis neki ítélte a mandátumot.
1912-től volt a nagyváradi Tiszántúl című napilap munkatársa. 1922. december 15. és 1924 januárja között a békéscsabai kiadású Őrszemnek volt alapító felelős szerkesztője, Debrecenben pedig 1925 novembere és 1934 októbere között majdnem egy évtizeden át töltött be ugyanilyen pozíciót a Katolikus Figyelő című lapnál.
Gyakran használt álnevei voltak: Szeghy Péter és Falu Pál; esetenként a ks betűjegyet is használta.
Mint bihari plébános halt meg, 1942-ben.
Jegyzetek
- ↑ a b Magyar Nemzeti Névtér, 2019. (Hozzáférés: 2023. december 26.)