Ez a cikk a Kuma problémájával foglalkozik, amely ma nagyon fontos szempont. A Kuma eredetétől a kortárs társadalomra gyakorolt hatásáig számos területen alapvető szerepet játszott. A történelem során a Kuma tanulmányozás és elemzés tárgya volt, lehetővé téve számunkra, hogy megértsük fejlődését és hatását a különböző szférákban. Hasonlóképpen, relevanciája ma is nyilvánvaló, vitákat és elmélkedéseket generálva fontosságáról és következményeiről. Ebben az értelemben elengedhetetlen a Kuma jelenség részletes elemzése, feltárva annak különböző oldalait és relevanciáját a jelenlegi kontextusban.
Kuma | |
Országok | Oroszország |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 802 km |
Vízgyűjtő terület | 33 500 km² |
é. sz. 43° 49′ 44″, k. h. 42° 06′ 19″ | |
Torkolat | Kaszpi-tenger |
é. sz. 44° 48′ 36″, k. h. 46° 54′ 02″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuma témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kuma folyó Oroszországban, a Kaukázus északi részén, majd a Kaszpi-tengerbe ömlik. Hossza 802 km, a medence 33,5 ezer km². Fő mellékfolyói: jobboldalon - Podkumok, Zolka, Darja; bal oldalon - Szurkul, Szuhoj, Tomuzlovka.
Neve a török "kum" (homok) szóból származik. Alsó folyásánál a Kuma valóban átfolyik a homokon.
A Kuma folyó a Kaukázus északi lejtőjén ered, Karacsáj-Cserkesz autonóm terület keleti részén. A hegyek között még gyors folyású folyó a síkságra kijutva, sok kanyarulattal nyugodt folyásúvá szelídül, majd a Kaszpi-tenger előtt, Nyeftyekumszk városán kívül több ágra bomlik, amelyek általában nem érik el a Kaszpi-tengert.
A folyót főleg csapadék táplálja. Szuvorovszkaja falu közelében az átlagos éves vízhozama 10–12 m³/s. A Kuma vizét főleg a nyári vízhiányos időszakban széles körben használják öntözésre (a Tyerek–Kuma- és s Kuma–Keleti-Manics-csatornák) a gazdag Kuma-völgyben (Szuvorovszkaja sztanyicától Nyeftyekumszk városáig). Középső és alsó szakaszán a lefolyást az Otkaznoje falu közelében található Otkaznojei-víztározó szabályozza.