Ma a Kutyabenge-ről szeretnénk beszélni. Ez a téma manapság rendkívül aktuális, és különböző területeken nagy érdeklődést vált ki. A Kutyabenge világszerte sok szakértő és ember figyelmét felkeltette, fontosságának és a különböző területekre gyakorolt hatásainak köszönhetően. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Kutyabenge-et, elemezzük annak különböző aspektusait, és részletes információkat nyújtunk, hogy olvasóink jobban megértsék annak fontosságát és a társadalomra gyakorolt hatását. Kétségtelenül a Kutyabenge olyan probléma, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül, és kulcsfontosságú, hogy különböző nézőpontokból közelítsünk hozzá, hogy megértsük a hatókörét és megalapozott döntéseket hozhassunk.
Kutyabenge | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Közönséges kutyabenge (Frangula alnus)
| ||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Kutyabenge témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kutyabenge témájú kategóriát. |
A kutyabenge (Frangula) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és a bengefélék (Rhamnaceae) családjába tartozó nemzetség.
Az ide sorolt fajokat korábban a Rhamnus nemzetségbe, azon belül a Frangula alnemzetségbe sorolták. Később az alnemzetséget nemzetség szintjére emelték. A Frangula monofiletikusságát, illetve a rendszerezés helyességét molekuláris genetikai eredmények is megerősítették.
Fajai az északi flórabirodalom (Holarktisz) Ó- és Újvilági részén is, konkrétan a Mediterráneumban és annak környezetében, valamint az amerikai kontinens mediterrán éghajlatú vidékein honosak. Egyes fajait már más vidékekre is betelepítették. Magyarországon is egyetlen faja honos, a közönséges kutyabenge (kutyafa, Frangula alnus, régebben Rhamnus frangula).
A „Frangula” név a latin frangere = törni igéből származik, és arra utal, hogy a kutyabenge fája törékeny.
Fajai fák vagy kisebb cserjék. Húsos csonthéjas bogyótermése eleinte piros, majd megfeketedik.
Főleg nedves ligeterdőkben és láperdőkben nő.
Több faj kérgéből, leveléből, illetve terméséből festékanyagot vonnak ki.
Sok, hosszan a növényen maradó bogyója miatt időnként, helyenként dísznövénynek is ültetik.
Néhány faj kérge erős hashajtó hatású emodint tartalmaz
Az ezredfordulón mintegy 50 fajt soroltak a nemzetségbe; az alábbi lista nem teljes.