Környezeti Párt – A Zöldek
A mai világban a Környezeti Párt – A Zöldek olyan téma, amely nagy jelentőségűvé vált, és jelentős hatást gyakorolt a társadalomra. Az idő múlásával a Környezeti Párt – A Zöldek egyre fontosabbá vált különböző területeken, vitákat, vitákat és elemzéseket generálva relevanciájával és következményeivel kapcsolatban. Ezért elengedhetetlen, hogy elmélyüljünk a Környezeti Párt – A Zöldek tanulmányozásában és megértésében, mivel megértése és elemzése transzcendentális ahhoz, hogy megértsük azt a világot, amelyben élünk. Ebben a cikkben a Környezeti Párt – A Zöldek-hez kapcsolódó különböző dimenziókba és szempontokba fogunk beleásni, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről a témáról és a mai társadalomra gyakorolt hatásairól.
| Miljöpartiet de gröna Környezeti Párt – A Zöldek | |
| Adatok | |
| Elnök | Gustav Fridolin |
| Szóvivő | Isabella Lövin |
| Alapítva | 1981 |
| Tagok száma | 10 719 (2014) |
| Ideológia | zöldpolitika ökológia feminizmus |
| Politikai elhelyezkedés | balközép |
| Parlamenti jelenlét | Riksdagban: 25 / 349 4 / 20 |
| Nemzetközi szövetségek | Globális Zöldek |
| EP-frakció | Zöldek/Európai Szabad Szövetség |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Miljöpartiet de gröna Környezeti Párt – A Zöldek témájú médiaállományokat. | |
A Környezeti Párt – A Zöldek (svédül Miljöpartiet de gröna, röviden Miljöpartiet, rövidítése MP) a zöldpolitika ideológiai alapjain álló balközép politika párt Svédországban. Az 1981-ben alapított párt 2014. október 3-án kormánykoalícióra lépett a Stefan Löfven vezette szociáldemokratákkal. Ez volt az első alkalom, hogy egy zöld párt kormányra jutott Svédországban.
A Zöld Párt a hagyományos pártok környezetvédelmi politikájával szembeni elégedetlenségből született, illetve az atomenergia-ellenes mozgalomból az 1980-as atomenergia népszavazást követően. Kezdetben nem voltak nagyon sikeresek. Az áttörés az 1988-as választásokon következett be, amikor a szavazatok 5,5 %-át megszerezve bejutottal a Riksdagba. Ez volt az első alkalom hetven év alatt, hogy a svéd parlamentbe új párt jutott. Három évvel később a 4 százalékos parlamentbe jutási küszöb alá estek, de 1994-ben ismét bejutottak a Riksdagba és azóta folyamatosan bent vannak a testületben. A pártot két szóvivő képviseli, egy férfi és egy nő. Ezt a tisztet ma (2018 szeptember) Gustav Fridolin és Isabella Lövin tölti be.
A 2014-es választáson a Zöld Párt 6,9 százalékot szerzett. Ez 25 mandátumra volt elegendő, ami a negyedik legerősebb párttá tette őket a Riksdagban.
Ideológiájuk
Alapelveik
A svéd zöldek háromféle szolidaritásra helyezték elvi platformjukat: "szolidaritás az állatokkal, a természettel és az ökológiai rendszerrel", "szolidaritás a jövő generációkkal" és "szolidaritás a világ minden népével". Mindezt olyan alapeszmék segítségével kívánják megvalósítani, mint a részvételi demokrácia, az ökofilozófia, a társadalmi igazságosság, a gyermekjogok, a körforgásos gazdaság, a globális igazsságosság, az erőszakmentesség, az egyenlőség, a feminizmus, az állatjogok, az öngondoskodás és önkormányzás, a polgári jogok és a fenntarthatóság.
Klímaváltozás
A Zöld Párt vezette be a svéd politikába a klímaváltozás problémáját. A klímaválktozás elleni küzdelmet a párt az egyik legfontosabb ügynek tartja. 2013-ban 49 millió svéd koronás költségvetési "klímacsomagot" javasoltak. A párt támogatja, hogy a környezetet nem kímélő termékekere és gyakorlatokra extra adókat vessenek ki.
Atomenergia-ellenesség
Az atomenergia-ellenesség kulcsszerepet játszott a párt létrejöttében. A párt programja szerint "ellenezzük új reaktorok építését Svédországban, vagy a létező reaktorok teljesíményének a növelését, ehelyett azonnal szeretnénk megkezdeni az atomenergia kivezetését". A párt európai parlamenti képviselője, Per Bolund 2010-ben így fogalmazott: A párt "nem azt javasolja, hogy már ma csukjuk be az atomreaktorokat, hanem hogy az új, megújuló energiák bevezetésével párhuzamosan vezessük ki őket".
Európai integráció
A párt eleinte ellenezte a csatlakozást az Európai Unióhoz, és új népszavazást sürgetett az ügyben. EU-ellenességük a szavazatok 17 százalékát szerezte meg nekik az 1995-ös európai parlamenti választáson, amely az első volt Svédország számára. Az EU-ból való kilépés még 2006-ban is szerepelt a párt programjában.
Ezt a politikát 2008 szeptemberében belső pártszavazás vetette el. A párt azonban euroszkeptikus maradt. A pártprogramnak az ezt a témát kifejtő része azzal kezdődik, hogy a párt a decentralizáció híve, és politikájának lényegi célkitűzáse, hogy a döntések minél inkébb helyben szülessenek meg. Ugyanakkor a program azt is kimondja, hogy a zöldek "melegen a nemzetközi együttműködést ajánlják. Európát a demokráciák világa részének szeretnénk látni, ahol az emberek szabadon mozognak a határokon keresztül és ahol az emberek és országok kereskednek egymással és együttműködnek".
Kritikák
Iszlám extrémizmus
2016 áprilisába a Zöld Pártot komoly támadások érték, miután a párt delegálta lakásögyi miniszter, Mehmet Kaplan a Szürke Farkasok nevű szélsőjobboldali török szervezet prominenseivel együtt vett részt egy vacsorán. Miután a figyelem ráirányult egy olyan korábbi (2009-ben tett) Kaplan-nyilatkozatra, amelyek a náci Németországhoz hasonlította Izraelt, a miniszter lemondott, de a párt vezetői még mindig védték. Már lemondása után olyan képek kerültek forgalomba, amelyeken Kaplan és a Zöld Párt más tagjai a Muszlim Testvériséghez kötött kézmozdulatokat mutatták.
Újabb vita keletkezett, amikor egy emelkedőben lévő zöld párti politikus, Yasri Khan visszautasította a kézfogást egy női tévériporterrel.
Választóik
A Zöld Párt szavazótáborát az egyetemi, főiskolai hallgatók, a szakszervezeti tagok, a 18-30 év közötti fiatalok és az első szavazók között népszerűek. A párt a legkevésbé a 65 év feletti nyugdíjasok és a farmerek körében népszerű.
Jegyzetek
- ↑ Sjunkande medlemsantal oroar inte Schyman, Hiba: Érvénytelen idő.
- ↑ Swedish Green Party. www.mp.se . Miljöpartiet de gröna. (Hozzáférés: 2014. szeptember 13.)
- ↑ Sveriges Radio: Sweden gets a new government. (Hozzáférés: 2015. február 24.)
- ↑ a b (2010) „Miljöpartiet De Gröna. Från miljömissnöjesparti till grön regeringspartner”. Statsvetenskaplig Tidskrift 112 (2). (Hozzáférés: 2013. október 1.)
- ↑ Allmänna valen, 1988, Del 1 Riksdagsvalet. Statistics Sweden. . (Hozzáférés: 2018. szeptember 7.)
- ↑ Röster - Val 2014. Valmyndigheten
- ↑ a b c Party Platform 2013. Miljöpartiet de gröna
- ↑ (2013. szeptember 30.) „MP föreslår klimatpaket”. Svenska dagbladet.
- ↑ Miljöpartiet chattade om kärnkraften. Dagens Nyheter, 2010. május 26. . (Hozzáférés: 2018. szeptember 7.)
- ↑ (1996) „No to the European union (EU): Miljöpartiet's success in the 1995 European parliament elections in Sweden”. Environmental Politics 5 (2). DOI:10.1080/09644019608414268. (Hozzáférés: 2013. szeptember 30.)
- ↑ (2006. április 20.) „Miljöpartiet la fram valmanifest”. Dagens Nyheter.
- ↑ Mp skippar krav på EU-utträde. Sveriges radio
- ↑ a b c „Sweden's Green Party hit by religious row”, Al Jazeera, 2016. április 27.
- ↑ „Housing minister, Turkish extremists dined together”, Radio Sweden, 2016. április 14.
- ↑ a b „Swedish cabinet member compared Israel with Nazi-Germany”, Svenska Dagbladet, 2016. április 17.
- ↑ „Sweden's housing minister Mehmet Kaplan quits after his Nazi comparison to Israel”, International Business Times, 2016. április 18.
- ↑ a b c „Green Party leaders: We have no plans to resign”, The Local, 2016. április 25.
- ↑ Holmberg, Sören (2010). „Riksdagsvalet 2010 Valu”, Kiadó: Sveriges Television. . (Hozzáférés: 2010. szeptember 30.)
Külső hivatkozások
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Green Party (Sweden) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
