Lányi Sámuel
Ebben a cikkben a Lányi Sámuel témáját és a modern társadalomra gyakorolt hatását vizsgáljuk meg. A Lányi Sámuel eredetétől jelenlegi fejlődéséig alapvető szerepet játszott a mindennapi élet különböző területein. A történelem során a Lányi Sámuel viták és viták tárgya volt, különböző véleményeket és ellentétes álláspontokat generált. Mély és kimerítő elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Lányi Sámuel szerepét különböző kontextusokban, igyekszünk megérteni a kultúrára, politikára, gazdaságra és a kortárs élet más területeire gyakorolt hatását. Történelmi jelentőségétől a jövőbeli vonatkozásaiig a Lányi Sámuel érdekes és releváns téma volt és továbbra is az lesz a mai világban.
| Lányi Sámuel | |
 | |
| Önarckép (1840) | |
| Született | 1792. április 15. Igló |
| Elhunyt | 1860. március 9. (67 évesen) Kékkő |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | vízépítő mérnök, festőművész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lányi Sámuel témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lányi Sámuel (Igló, 1792. április 15. – Kékkő, 1860. március 9.) vízépítő mérnök, festőművész.
Mérnöki pályája
1823-ban szerzett diplomát a pesti Institutum Geometricumban. Állami alkalmazásban, Huszár Mátyás munkatársaként, majd helyetteseként részt vett a magyarországi folyók felmérésében. 1823-tól a Sajónál, 1824-től a Duna Dévénytől Péterváradig terjedő szakaszán dolgozott. Az 1830-as évek közepétől a Tisza és mellékfolyói felmérését vezette, ezt a munkát tévesen sokáig Vásárhelyi Pálnak tulajdonították. Vásárhelyi Pál halála (1846) után a Tisza szabályozási munkálatainak irányítását nem kapta meg, ezért kilépett az állami alkalmazásból és a kékkői Balassa-uradalom mérnöke lett. Térképeit és kéziratos feljegyzéseit a Magyar Országos Levéltár őrzi.
Művészi pályája
Fiatal korában Müller János Jakabnál tanult rajzolni és festeni. 1826-ban Mocsáry Antal Nemes Nógrád vármegyének historiai, geographiai és statistikai esmertetése (Pest, 1826) című művében több rajza jelent meg. Barabás Miklós baráti köréhez tartozott, de mérnökként csak kedvtelésből festegetett, elsősorban táj- és arcképeket. Önarcképét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.
Források
- Művészeti lexikon III. (L–Q). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983.
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 92–93. o. ISBN 963-547-414-8
- Bendefy László 1971: Lányi Sámuel életútja. Művészettörténeti Értesítő 20/3.
- Bendefy László 1967: L. S. Hidrológiai tájékoztató 1967/2.
