A mai világban a Lékponyva egyre nagyobb érdeklődés és relevanciájú témává vált. Akár a társadalomra, a gazdaságra, akár az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása miatt, a Lékponyva olyan probléma, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Lékponyva-hez kapcsolódó összes szempontot, az eredetétől és fejlődésétől a különböző területekre gyakorolt hatásáig. Megvizsgáljuk, hogy a Lékponyva hogyan változtatta meg életvitelünket, és hogyan alakítja tovább a jövőnket. Ezenkívül megvizsgáljuk a Lékponyva lehetséges következményeit és kihívásait, valamint az általa hozható lehetőségeket és előnyöket. Készüljön fel arra, hogy elmerüljön a Lékponyva-ről szóló felfedező és elmélkedő utazásban, amely téma kétségtelenül meghatározza jelenünket és jövőnket.
A lékponyva a lékelhárítás egyik eszköze, melyet a kárt szenvedett hajó személyzete kívülről helyezhet el a hajótestre a lék tömítésére.
A nagyobb hadihajókat hosszúsági és mélységi szekciókra osztják, hogy ezzel pontosan meg tudják határozni a keletkezett lék elhelyezkedését. A hosszúság menti számozást a hajóorrtól kezdik és a szekciók nagyjából egy méter szélesek. A mélységi szekciók számozását a vízvonal felett kezdik. A kárelhárításért felelős tiszt a vízbetörés helyéről kapott információk alapján helyezteti el a lékponyvát, melyet a víz nyomása tart ezt követően a helyén. A lékponyva pár négyzetméter nagyságú, gyakran nehéz vitorlavászon (újabban speciális matrac) a négy sarkán karikákkal, melyeken át lehet fűzni az acélsodronyokat. A karabiner-szerű horgokkal ellátott acélsodronyokat kihajózás előtt már áthúzzák a hajótest alatt és a végeiket a fedélzet két oldalán rögzítik. A lékponyvát a fedélzeten tárolják készenlétben.
Az ún. Havaria leltár tartalma: