Lelesd
Ebben a cikkben elmélyülünk a Lelesd izgalmas világában, feltárva annak eredetét, a társadalomra gyakorolt hatását és a mai jelentőségét. A Lelesd évtizedek óta érdeklődés és kutatás tárgya, és az idők során különféle módon fejlődött, befolyásolva a kultúrát és a technológiai fejlődést. Ezen a kimerítő elemzésen keresztül megpróbáljuk megérteni a Lelesd jelentőségét különböző területeken, a szórakoztatástól a tudományig, a politikáig és a gazdaságig. Célunk, hogy teljes és részletes képet adjunk erről a jelenségről, releváns információkkal és mélyreható elemzéssel, hogy gazdagítsuk az olvasó tudását a Lelesd-ről.
| Lelesd (Lelești) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Bontesd |
| Rang | falu |
| Községközpont | Bontesd |
| Irányítószám | 417119 |
| SIRUTA-kód | 28022 |
| Népesség | |
| Népesség | 375 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 37′ 12″, k. h. 22° 27′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 12″, k. h. 22° 27′ 26″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lelesd (Lelești) egy település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
A Bihar-hegység alatt, Belényestől délkeletre, a Fekete-Körös közelében, Bontesd északi szomszédjában fekvő zsákfalu.
Története
Lelesd nevét 1588-ban említette először oklevél Lalesth írásmóddal. 1600-ban Leleztyen, 1692-ben Lelisty, 1808-ban Lelesd, 1913-ban Lelesd alakban írták. Az 1800-as évek elején a falu a váradi püspök birtokai közé tartozott.
1851-ben Fényes Elek írta A faluról:
| „ | Bihar vármegyében, 345 óhitü lakossal, anyatemplommal. Birja a váradi görög püspök. | ” |
1910-ben 478 lakosából 9 magyar, 469 román volt. Ebből 469 görögkeleti ortodox, 9 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görög keleti temploma
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.