A következő cikk a Liszva (Csuszovaja) hatását vizsgálja a mai társadalomra. A Liszva (Csuszovaja) az évek során érdeklődés és vita téma volt, amely ellentmondásos véleményeket generált a szakértők és a nagyközönség körében. Ez a figura/személy/téma kitörölhetetlen nyomot hagyott a populáris kultúrában, politikában, gazdaságban és a modern társadalom sok más aspektusában. Részletes elemzéssel megpróbáljuk megvilágítani a Liszva (Csuszovaja) hatását a különböző területeken, valamint megvizsgáljuk a relevanciáját a jelenlegi kontextusban. Különféle perspektívákkal foglalkoznak, és olyan érveket fognak bemutatni, amelyek elmélkedésre és vitára hívnak fel ebben a témában.
Liszva | |
Лысьва | |
Közigazgatás | |
Országok | Oroszország |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 112 km |
Vízgyűjtő terület | 1010 km² |
Forrás | Permi határterület Verescsaginói járás |
é. sz. 57° 56′ 36″, k. h. 58° 11′ 38″ | |
Torkolat | Csuszovaja |
é. sz. 58° 17′ 56″, k. h. 57° 39′ 54″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Liszva (oroszul: Лысьва) folyó Oroszország európai részén, a Permi határterületen, a Csuszovaja bal oldali mellékfolyója.
Neve a komi-permják лыс ('tűlevelű erdő') és ва ('víz') szavakból ered, vagyis arra utal, hogy tűlevelű erdőkben folyik.
Hossza: 112 km, vízgyűjtő területe: 1010 km².
A Permi határterület Verescsaginói járásának nyugati részén, a Kirovi terület határa mellett ered és kelet, északkelet felé folyik. Csuszovoj város mellett ömlik a Csuszovajába. Átlagos esése 1,6 m/km, vízgyűjtő területének magassága 200–400 m.
Tavaszi árvize április első felében kezdődik, május elején tetőzik és átlag 55 napig tart.
A Liszva városnál található víztározót 1785-ben létesítették a helyi vasgyár számára. Napjainkban is a városi iparvállalatok vízellátását szolgálja.