Manapság a London kerületei a mai társadalomban nagy érdeklődésre számot tartó téma. A technológia fejlődésével és a globalizációval a London kerületei olyan témává vált, amely a mindennapi élet különböző aspektusait fedi le, a kommunikációtól a mindennapi tevékenységeink elvégzéséig. A London kerületei egy olyan fogalom, amely felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség figyelmét, mivel hatással van különböző területekre, mint például a gazdaság, a politika, az egészségügy, az oktatás és a környezetvédelem. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a London kerületei jelentését és fontosságát, valamint a mai társadalomra gyakorolt hatásait.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Nagy-London közigazgatásilag 32 kerületből és a City of Londonból áll. A City of London és 12 kerület alkotja Belső-Londont, míg a többi húsz kerület Külső-London része.
A kerületeket kerületi tanácsok irányítják, amit négyévente választanak. A kerület a londoni helyi önkormányzás egyik legfontosabb egysége. Ezek felelnek a legtöbb helyi szolgáltatásért. Ezek közé tartozik az iskolák fenntartása, szociális szolgáltatások, hulladékgyűjtés. A teljes városra kiterjedő ügyek intézéséért a Londoni Közgyűlés és az általa irányított intézmények felelnek.
A kerületek helyi önkormányzati kerületek, hatáskörők a nagyvárosi körzetek hatásköréhez hasonlít. Minden kerület önálló oktatási irányító szervezet. 1990 előtt Belső-Londonban ezt a feladatot közös szervezet látta el.
A jelenlegi kerületeket 1965. április 1-jén hozták létre. Ugyanekkor jött létre Nagy-London. Az első, a teljes területre kiterjedő választásokat 1964-ben tartották, de a szervezet a település tényleges megalakulásáig árnyékszervezetként működött.