A mai világban a Lontai Endre olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette. Összetettségével és a mai társadalomban relevanciájával a Lontai Endre felkeltette a szakértők és a hobbibarátok érdeklődését. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a technológiára és a politikára gyakorolt hatásáig a Lontai Endre egy olyan jelenség, amely nem marad észrevétlen. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Lontai Endre különböző aspektusait és mindennapi életünkben betöltött fontosságát.
Lontai Endre | |
Született | 1930. november 8. Veszprém |
Elhunyt | 2003. december 2. (73 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | jogász |
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
Kitüntetései | Jedlik Ányos-díj (1997) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lontai Endre (Veszprém, 1930. november 8. – Budapest, 2003. december 2.) magyar jogász, jogi szakíró; a jogtudomány kandidátusa (1972), doktora (1983). Mint előadót, szellemes előadásmódjáért különösen kedvelték.
A veszprémi piarista gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. Ezután magántanulóként érettségizett Székesfehérvárott. Jogi diplomát 1954-ben szerzett a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Először Budapest Főváros XVI. kerületi tanácsnál helyezkedett el. Az 1956-os forradalom leverése után alkalmi munkákból élt. Az 1960-as évek elejétől a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében dolgozott tudományos munkatársként. Az 1970-es évek elejétől másodállásban, néhány évvel később pedig főállásban tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Vendégelőadó volt számos angliai illetve franciaországi egyetemen. Egy ideig szakértőként dolgozott Szellemi Tulajdon Világszervezetee (WIPO) genfi irodájában. 1990 őszétől rövid ideig Genfben az ENSZ-missziónál emberjogi képviselőként dolgozott, majd visszatért az ELTE katedrájára. Önálló művein kívül számos tudományos tárgyú cikke és jegyzete jelent meg.
A budapesti Szent Gellért-templomban nyugszik. Bobrovszky Jenő:Szellem és szellemesség.