Luna E–3–2
A Luna E–3–2 témája az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. A társadalomra gyakorolt hatásától a mindennapi életre gyakorolt hatásáig a Luna E–3–2 széles körű érdeklődést váltott ki különböző területeken. Ahogy folytatjuk a Luna E–3–2 feltárását és jobb megértését, új nézőpontok és kérdések merülnek fel, amelyek arra ösztönöznek bennünket, hogy elgondolkodjunk a Luna E–3–2 fontosságán és relevanciáján. Ebben a cikkben a Luna E–3–2 különböző aspektusaiba merülünk bele, megvizsgáljuk a hatását a különböző területeken, és megvitatjuk jelentőségét a jelenlegi kontextusban.
| Luna E–3–2 | |
| Űrügynökség | A Szovjetunió Tudományos Akadémiája |
| Típus | holdszonda |
| Indítás dátuma | 1960. április 16. |
| Indítás helye | Bajkonuri űrrepülőtér, 1. indítóállás |
| Hordozórakéta | Luna hordozórakéta |
A Luna E–3–2 jelzésű szovjet űrszonda, a Luna-program, a Hold-program részeként készült.
Küldetés
Tervezett feladat a Hold megközelítése, felületének fényképezése, a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata.
Jellemzői
Az OKB–1 tervezőiroda fejlesztette ki és építette meg.
1960. április 19-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Vosztok–L (8K72) típusú hordozórakétával tervezték pályára állítani. A rakéta elemelkedése közben – a ránehezedő súlytól és erőhatástól – a tartóállványzat összeomlott, a rakéta felrobbant.
Források
- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
Külső hivatkozások
- Luna E–3–2. zarya.info. . (Hozzáférés: 2013. január 11.)
- Luna E–3–2. zarya.info. . (Hozzáférés: 2013. január 11.)
|
Elődje: |
Luna-program |
Utódja: |
