A mai világban a Luna E–6–2 releváns téma, és az emberek széles körét érdekli. A társadalomra gyakorolt hatásától a mindennapi életre gyakorolt hatásáig a Luna E–6–2 olyan téma, amely figyelmet és mélyreható elemzést érdemel. Legyen szó közelmúltbeli eseményről, közéleti személyiségről vagy globális jelenségről, a Luna E–6–2 továbbra is vitákat és érdeklődést vált ki különböző területeken. Ebben a cikkben a Luna E–6–2-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy kibővítsük a jelenlegi valóságunkban betöltött fontosságának megértését és átgondolását.
| Luna E–6–2 | |
| Típus | holdszonda |
| Indítás dátuma | 1963. február 3. |
| Indítás helye | Bajkonuri űrrepülőtér, 1. indítóállás |
| Hordozórakéta | Molnyija hordozórakéta |
| Tömeg | 1422 |
A Luna E–6–2 jelzésű szovjet űrszonda, a Luna-program, a Hold-program részeként készült.
Tervezett feladat a Hold megközelítése, felületének fényképezése, a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata.
Építette az OKB–1 (oroszul: Особое конструкторское бюро №1, ОКБ-1).
Az 1963. február 3-án a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Molnyija hordozórakéta típusú hordozórakétával tervezték Föld körüli parkolópályára állítani. Indítás után 295 másodperccel a rakétával megszűnt a kapcsolat, ezért önmegsemmisítő parancsot kapott.
|
Elődje: |
Luna-program |
Utódja: |