Mai cikkünkben a Luna E–6–5-ről fogunk beszélni, amely ma nagyon fontos téma. A Luna E–6–5 olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon, és heves vitát váltott ki a társadalomban. Ebben a cikkben a Luna E–6–5-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, az eredetétől és fejlődésétől az emberek életére gyakorolt hatásáig. Ezenkívül elemezzük a Luna E–6–5 körül létező különböző nézőpontokat és véleményeket, valamint annak egyéni és kollektív szintű következményeit. Ne hagyja ki ezt a teljes útmutatót a Luna E–6–5 oldalon, ahol releváns és frissített információkat talál erről a lenyűgöző témáról.
| Luna E–6–5 | |
| Típus | űrszonda |
| Indítás dátuma | 1964. április 20. |
| Indítás helye | Bajkonuri űrrepülőtér, 1. indítóállás |
| Hordozórakéta | Molnyija hordozórakéta |
A Luna E–6–5 (más források szerint: Luna 5b) jelzésű szovjet holdautomata, a Luna-program, a Hold-program részeként készült.
Tervezett feladat a Hold megközelítése-sima leszállás, felületének fényképezése, a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata.
Építette és üzemeltette az OKB–1 (oroszul: Особое конструкторское бюро №1, ОКБ-1).
Az 1964. április 20-án a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy párhuzamos elrendezésű, háromfokozatú Molnyija hordozórakéta (8K78M) típusú hordozórakétával állították volna Föld körüli parkolópályára. Az indítás után 340 másodperccel leállt a hajtómű, belépett a légkörbe és elégett.
Az űrszonda és leszállóegysége:
|
Elődje: |
Luna-program |
Utódja: |