A mai világban a Lux Alice olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír és az emberek széles körét érdekli. A Lux Alice mind szakmai, mind személyes téren vitákat, vitákat és mélyreflexiókat generált a társadalomra gyakorolt hatásáról. A technológia és a globalizáció előrehaladtával a Lux Alice központi vitaponttá vált különböző területeken, a gazdaságtól a politikáig, a kultúráig és a pszichológiáig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Lux Alice különböző aspektusait és életünkre gyakorolt hatását, valamint a jövőbeli következményeit.
G. Lux Alice (Bustyaháza , 1906 . október 23. – Budapest , 1988 . augusztus 21. ) magyar szobrász.
Életpályája
1926–1931 között az Országos Magyar Iparművészeti Iskola kisplasztika szakán tanult, ahol Lux Elek oktatta. Tanulmányúton Rómában volt.
Épületplasztikái főként férje, Gregersen Hugó építész alkotásait díszítik.
Sírja a Farkasréti temetőben található (35-5-73.).
Gregersen Hugó és Lux Alice sírja Budapesten. Farkasréti temető: 35-5-73.
Válogatott, csoportos kiállításai
1930 • Jubileumi Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1932 • La Esposizione d’arte della giovanezza fascista romana, Róma
1933, 1935 • I., III., Nemzeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1934, 1937 • Szinyei Társaság Tavaszi kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1938 • I. Magyar Országos Iparművészeti kiállítás, Budapest
1941 • Művészeti Hetek, Ungvár
1951, 1952, 1955, 1968 • 2., 3., 6., 11. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1959 • Képzőművésznők kiállítása, Műcsarnok, Budapest
1968 • X. Miskolci Országos Képzőművészeti kiállítás.
Művei
Vízhordó nő (Budapest , 1935)
Anya gyermekével (Budapest , 1936)
Erkély-dombormű (Budapest , 1936)
Hermész (Budapest , 1937)
Merkúr és Fortuna (Budapest , 1937)
Domborművek (Budapest , 1939)
A volt Hitelbank épületének szobrai (Debrecen , 1940)
Relief (Budapest , 1940)
Liliom utca 1-es számú ház domborműve (Budapest , 1941)
Nő kacsával (Budapest , 1944)
A Gubacsi lakótelep épületeinek díszítő kerámiái II. (Budapest , 1955)
Az Újvidék téren álló iskolaépület homlokzati díszítő domborműve (Budapest , 1959)
Kútfigura – Ülő nő (Oroszlány , 1963)
Napba néző (Ülő nő) (Kecskemét , 1964)
Pánsípon játszó nő (Edelény , 1966)
Ugráló csikók-Csikó (Nagykanizsa , 1970)
Losonczy György síremléke (Budapest , 1977)
Díjai
Nemzeti Szalon kitüntető elismerése (1934)
Brüszszeli Világkiállítás aranyérme (1936)
Szinyei Társaság kitüntető elismerése (1936)
Párizsi Világkiállításon két aranyérem és egy ezüstérem (1937)
Milánói Iparművészeti Triennálé aranyérme (1940)
Jegyzetek
Források
További információk
W-K.: Az architektonikus szobor. G. Lux Alice munkái (Magyar Művészet, 1936)
A párizsi világkiállítás magyar pavillonja kiváló nagy sikerek mérlege (Magyar Iparművészet, 1938)
Kopp J.: Magyar művészet sikere Velencében és Milánóban (Szépművészet, 1940/1)
Kortárs magyar művészeti lexikon I–III. Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999–2001. ISBN 963-8477-43-1
Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
Révai új lexikona XIII. (L–Mag). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-613-0