Beszéljünk a Mária Friderika porosz királyi hercegnő-ről. Ez egy olyan téma, amely az elmúlt években sok ember figyelmét felkeltette. A Mária Friderika porosz királyi hercegnő kapcsán számos vita, tanulmány és kutatás született, amelyek megpróbálták megfejteni annak összetettségét és a társadalomra gyakorolt hatását. A Mária Friderika porosz királyi hercegnő eredetétől a mai hatásig példátlan érdeklődést váltott ki, és olyan sokrétű vita tárgyát képezi, mint a politika, a tudomány, a kultúra és a mindennapi élet. Ebben a cikkben a Mária Friderika porosz királyi hercegnő-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük annak okait, következményeit és lehetséges megoldásait.
Mária Friderika | |
Uralkodóház | Hohenzollern |
Született | 1825. október 15. Berlin |
Elhunyt | 1889. május 17. (63 évesen) Füssen |
Nyughelye | Theatinusok temploma |
Édesapja | Vilmos porosz királyi herceg |
Édesanyja | Mária Anna Amália hessen–homburgi tartománygrófnő |
Házastársa | II. Miksa bajor király |
Gyermekei | II. Lajos bajor király Ottó bajor király |
Vallása | római katolikus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mária Friderika témájú médiaállományokat. |
Mária Friderika porosz királyi hercegnő (németül: Marie Friederike Franziska Hedwig von Preußen) (Berlin, 1825. október 15. – Hohenschwangau kastély, Füssen, 1889. május 17.), házassága révén bajor királyné, II. Lajos és Ottó bajor királyok édesanyja.
Mária Friderika királyi hercegnő 1825-ben született a Hohenzollern-házból való Vilmos királyi hercegnek (1783−1851), III. Frigyes Vilmos porosz király legfiatalabb öccsének és Mária Anna hessen–homburgi tartománygrófnőnek (Landgräfin, 1785−1846) legfiatalabb gyermekeként. Nagyapja II. Frigyes Vilmos porosz király volt.
Szülei házasságából nyolc gyermek született, de közülük csak négyen érték meg a felnőttkort.
A sziléziai Fischbach kastélyában nőtt fel. 1842. október 12-én feleségül ment Miksa bajor királyi herceghez (1811–1864), I. Lajos bajor király és Terézia Sarolta szász–hildburghauseni hercegnő legidősebb fiához, a trónörököshöz, aki 1848-tól II. Miksa néven Bajorország királya lett.
Mária Friderika királynét mind a katolikus Bajorország, mind az evangélikus lakosságú Poroszország népe egyformán szerette. Egyik nagy szociális elkötelezettségeként 1869. december 18-án fiával, Lajossal együtt újjáélesztette a Bajor Nőegyletet. Célul „a harcmezőn megsérült és megbetegedett katonák ápolását és támogatását” tűzték ki („Pflege und Unterstützung der im Felde verwundeten und erkrankten Krieger”). A védnökséget a királyné vállalta el. Hivatalosan ezzel a nőegylettel alakult meg a Bajor Vörös Kereszt.
1864. március 10-én férje halálával megözvegyült, és a Lech-völgyi Alpokban (Lechtaler Alpen) fekvő elbigenalpi kúriába, valamint a Hohenschwangau kastélyba vonult vissza. 1874. október 12-én felvette a katolikus hitet. 1886-ban még megérte, amikor idősebbik fia, Lajos király, tisztázatlan körülmények között a Starnbergi-tóba fulladt.
1889. május 17-én halt meg a Hohenschwangau kastélyban. A müncheni Szent Kajetán templom („Theatinerkirche”) egyik oldalkápolnájában helyezték örök nyugalomra a férje, II. Miksa sírjával szemben.
A II. Miksával kötött házasságából két fia született, akik Bajorország királyai lettek. Mindkettőjükön úrrá lett azonban az elmebaj, és lemondatták őket trónjukról.