A jelenlegi kontextusban a Még kér a nép olyan téma, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A Még kér a nép jelentősége az idő múlásával egyre nyilvánvalóbbá vált, mivel hatása a mindennapi élet különböző aspektusait fedi le. A társadalomra gyakorolt befolyásától a szakmai téren való jelentőségéig a Még kér a nép számos területen kiemelkedő szerepet játszott. Ezért kulcsfontosságú, hogy mélyebben elmélyedjünk a Még kér a nép elemzésében, hogy jobban megértsük hatókörét és mai vonatkozásait. Ebben a cikkben a Még kér a nép különböző perspektíváit vizsgáljuk meg, kitérve annak számos aspektusára és a különböző kontextusokra gyakorolt hatására.
Még kér a nép | |
1972-es magyar film | |
Sztrájkolók, szemben a katonákkal | |
Rendező | Jancsó Miklós |
Műfaj | filmdráma |
Forgatókönyvíró | |
Főszerepben | |
Zene | Cseh Tamás |
Operatőr | Kende János |
Vágó | Farkas Zoltán |
Jelmeztervező | Vicze Zsuzsa |
Gyártás | |
Gyártó | MAFILM 1. Játékfilmstúdió |
Ország | Magyarország |
Nyelv | |
Játékidő | 87 perc |
Forgalmazás | |
Bemutató |
|
Korhatár | IV. kategória (NFT/25818/2021) |
További információk | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Még kér a nép egy 1972-ben készült 35 mm-es színes magyar filmdráma Jancsó Miklós rendezésében.
Elnyomók és a megalázottak harcát jeleníti meg Jancsó filmje egy aratósztrájk eseményeit stilizált koreográfiával ábrázolva. A búzás zsákot felgyújtja a kasznár, akit ezért a sztrájkolók megölnek. A megjelenő katonákat lefegyverzik a félmeztelen, galambokat hordozó lányok, aztán elégetik a fegyvereket és felgyújtják a templomot. A katonák következő hulláma legyőzi az aratókat.
;Milánó
;Párizs