Mészáros József (irodalomtörténész)
A mai világban a Mészáros József (irodalomtörténész) a közönség széles köre számára nagyon fontos és érdekes témává vált. A Mészáros József (irodalomtörténész) mind személyes, mind szakmai szinten vita és vita tárgya volt, mindenféle véleményt és álláspontot generált. A társadalom és a technológia fejlődésével a Mészáros József (irodalomtörténész) szerepe új dimenziót kapott, ami a mindennapi élet különböző területein fontosságának és relevanciájának növekedéséhez vezetett. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Mészáros József (irodalomtörténész) fejlődését, a mai társadalomra gyakorolt hatását, valamint a növekvő relevanciájából adódó lehetséges jövőbeli kilátásokat.
| Mészáros József | |
| Született | 1928. augusztus 1. Székelyhíd |
| Elhunyt | 2004. július 26. (75 évesen) Marosvásárhely |
| Állampolgársága | román |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | könyvtáros, bibliográfus, irodalomtörténész |
| Kitüntetései | Monoki István-díj (1999) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mészáros József (Székelyhíd, 1928. augusztus 1. – Marosvásárhely, 2004. július 26.) erdélyi magyar könyvtáros, bibliográfus, irodalomtörténész.
Életútja
A nagyváradi Kereskedelmi Középiskolában érettségizett (1949), a Bolyai Tudományegyetemen előbb filozófiát hallgatott, majd magyar nyelv és irodalom szakos diplomát szerzett (1953). A marosvásárhelyi Vörös Zászló irodalmi és művelődési oldalainak szerkesztője (1953-58), állásából a magyarországi forradalommal való rokonszenve miatt menesztették. A Maros megyei könyvtárhoz került, 1960-tól – többször is lefokozott – főkönyvtáros nyugdíjazásáig (1989). A megye közkönyvtár-hálózatának irányítója, az országos könyvtárosképző tanfolyamok lektora.
Munkássága
Kutatási területe a könyvtártudomány, művelődéstörténet, folklór. Első írásai a Református Jövőben (1944), majd az Utunk, Igaz Szó, Korunk, A Hét, Könyvtári Szemle, Művelődés, Ifjúmunkás, Új Élet és napilapok hasábjain jelentek meg; a Marosvásárhelyi Rádióban irodalomnépszerűsítő műsora volt. Könyvészeti munkái közt szerepel Petőfi Sándor a romániai magyar könyvkiadásban és a romániai magyar sajtóban (részlegesen Igaz Szó, 1969/7), könyvészeti válogatás Szilágyi Domokos műveiből és a róla szóló irodalomból verseinek egy németországi kiadása számára (1974). Orbán Balázs 150 fényképének felfedezője, s ezek Székelyföld képekben (1971) c. kiadványának társszerzője. Részt vett Birtalan József, Hubbes Walter és Zoltán Aladár megzenésítette szövegek füzetekben és lemezen való megjelentetésében. Elkészítette az Igaz Szó 1953-1972 közötti húsz évfolyamának repertóriumát, s folytatását egészen 1989-ig (kézirat).
1989 után a Romániai Magyar Szó, Valóság, Népújság és a korondi Hazanéző munkatársa.
Szerkesztései
- Ünnepi ének (szöveggyűjtemény tömegrendezvényekhez, Marosvásárhely, 1969);
- Gondolatok a könyvről (gyűjtemény, Téka, 1972);
- Biblioteca Judeţeană Mureş (kismonográfia, társszerző Dimitrie Poptămaş és Zsigmond Irma, Marosvásárhely, 1979);
- Adomák és tanítómesék (Tiboldi István gyűjtése a Székelykeresztúron megtalált Kriza-hagyatékból, 1988)
- Erőss Attila: Remények bölcsője, álmok temetője. Marosvásárhely : Juventus Kiadó, 1999
Köteteiből
- Kós Károly egyetemessége. Kolozsvár : Tinivár Kiadó, 1996
- Tömören-Lazán. Kolozsvár : Tinivár, 2004 (Ötven év vers- és aforizma termése)
Társasági tagság
- Az EMKE megyei szervezetének titkára.
- Helikon - Kemény János Alapítvány kuratóriumának tagja
Díjak, elismerések
- Monoki István-díj (1999)
- Magyar Kultúra Lovagja (2000)
- Pro libro senator cím és díszoklevél (2003)
Jegyzetek
- ↑ Járay Fekete Katalin: Remények bölcsője, álmok temetője. Népújság (Marosvásárhely), 1999. június 23.
- ↑ Szabadság (Kolozsvár), 1996. december 18.
- ↑ Mészely Réka: Fél évszázad tömör, laza kötete. Népújság (Marosvásárhely), 2004. április 3.
- ↑ Megalakult a „Helikon - Kemény János Alapítvány.” Nyugati Jelen (Arad), 2000. március 28.
- ↑ Németh Júlia: Tisztújítás az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületben. Szabadság (Kolozsvár), 1999. november 29.
- ↑ Erdélyi kitüntetettek a Magyar Kultúra Napján. Hargita Népe (Csíkszereda), 2000. január 25.
- ↑ N. M. K.: Aki a könyveknek szolgál... Népújság (Marosvásárhely), 2003. augusztus 2. (Jegyzetek Udvardy Frigyes adatbankja nyomán).
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0
További információk
- Balogh Edgár: Elfeledett Kriza-hagyaték nyomában. Korunk, 1988/9.
- Nagy Miklós Kund: A könyvek birodalmában. Vörös Zászló, 1989. szeptember 22.
- Gaal György: Adomák és tanítómesék. NyIrK, 1989/2.
.svg){kind=small}
