Ebben a cikkben mélyebben elmélyülünk a Münchner Merkur témájában, és feltárjuk annak különböző oldalait. A Münchner Merkur olyan téma, amely az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette, és ez egy olyan téma, amely ellentmondó véleményeket generál. Ebben a cikkben a Münchner Merkur különböző szempontjait fogjuk megvizsgálni, a társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig. Meg fogjuk vizsgálni a relevanciáját is különböző – történelmi és mai – kontextusokban. Ezzel a részletes elemzéssel azt reméljük, hogy teljesebb képet adunk a Münchner Merkur-ről, és mélyebb gondolkodást generálunk a témáról.
Münchner Merkur | |
Adatok | |
Ország | Németország |
Alapítva | 1946 |
Kiadó | Dirk Ippen, Alfons Döser |
Főszerkesztő | Georg Anastasiadis |
Szerkesztő | Dirk Ippen |
Példányszám | 179 413 |
Nyelv | német |
Székhely | München |
A Münchner Merkur weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Münchner Merkur témájú médiaállományokat. |
A Münchner Merkur bajorországi konzervatív napilap müncheni székhellyel és a Mediengruppe Münchner Merkur/tz tulajdonában van. Eladott példányszáma 179 413 Az Oberbayerisches Volksblatt készíti a borítót, és ha ezt az újságot is hozzászámoljuk, akkor 270 587 a példányszáma.
Az eredetileg Münchner Mittagnak nevezett újság első kiadása 1946. november 13-án jelent meg az amerikai katonai kormányzás engedélyével. Az egyik alapító tag és kiadószerkesztő illetve főszerkesztő Felix Buttersack volt, aki aztán évtizedekig vezette a lapot és fontos személyiség volt a müncheni sajtóban. A Münchener Merkur volt a Süddeutsche Zeitung után a második engedélyezett lap a háború utáni Münchenben. 1968-ban a Münchener Merkur kiadásában került piacra a tz is. 1982-ben a vesztfáliai kiadótulajdonos Dirk Ippen felvásárolta mindkét lapot. 1996 óta a lap olvasói szavazzák meg az évente sorra kerülő Merkur-színházdíj nyertesét.
Edigna Menhard, Tilo Treede: Die Zeitschrift: Von der Idee bis zur Vermarktung. Stuttgart 2004. ISBN 3896694138 ISBN 978-3896694133