A mai világban elkerülhetetlen, hogy ne legyünk kíváncsiak a MTA doktora-re. Akár aktuális témáról, történelmi személyről vagy természeti jelenségről beszélünk, a MTA doktora széles körű érdeklődést vált ki a társadalomban. A MTA doktora hatása különböző területeken figyelhető meg, a populáris kultúrától az akadémiáig, beleértve a politikát és a gazdaságot is. Éppen ezért fontos, hogy alaposan megvizsgáljunk mindent, ami a MTA doktora-el kapcsolatos, megértve annak fontosságát és életünkre gyakorolt hatását. Ebben a cikkben elmélyülünk a MTA doktora lenyűgöző világában, feltárva annak különböző oldalait és jelentését a jelenlegi kontextusban.
A Magyar Tudományos Akadémia – az 1994. évi XL. törvényben meghatározott közfeladatai között – tudományos minősítési rendszert működtet, melynek keretében a Magyar Tudományos Akadémia doktora (röviden: az MTA doktora, nevezik még nagydoktorinak is), valamint a Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagja címet adományoz. Ez az elérhető legmagasabb tudományos fokozat Magyarországon.
Az MTA doktora címre 1995 óta lehet pályázni, a korábbi tudományos minősítési rendszerben megszerzett „tudomány doktora” fokozat egyenértékű az MTA doktora címmel. Mindkettő rövidítése DSc, de a korábbi cím a szovjet доктор наук cím magyarországi verziója volt. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1949 óta csak az MTA doktora címmel rendelkező személy lehet. A cím a köznyelvben nagydoktor. A magyar felsőoktatásban a professzori előlépés tudományos mércéje az akadémiai doktori cím (korábban fokozat).
Az Akadémia Alapszabályának 24. §-a szerint az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki
Az MTA doktora cím megszerzését az alábbiak szabályozzák:
Az MTA doktora címben 2011 óta 800 fő, összesen 2610 fő részesült.