Magrib ima
Ebben a cikkben a Magrib ima témával foglalkozunk azzal a céllal, hogy feltárjuk a különböző aspektusait, és elmélyüljünk a jelentésében és a mai relevanciájában. A Magrib ima olyan téma, amely a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatása miatt felkeltette a szakértők és a nagyközönség érdeklődését. A történelem során a Magrib ima döntő szerepet játszott a társadalomban, és befolyása ma is jelentős. Ebben a cikkben megpróbáljuk megvilágítani a Magrib ima különböző aspektusait, elemezve annak időbeli alakulását és relevanciáját a mai világban.
| Arab |
| مغرب |
| Tudományos átirat |
| maġrib |
| Fordítás |
| napnyugta |
Ez a cikk az imáról szól, az azonos nevű régióról szóló cikket lásd: Magreb
A magrib az iszlám vallás napi öt kötelező imája (szalát) közül a negyedik, amely napnyugtakor van. Ugyanebből a szóból ered a Magreb (vagy Magrib) térség és Marokkó arab neve is, mivel a szó jelentése: „a Naplemente helye”. A naplementi imáig tart a böjtölés, mely a hajnali imától kezdődik. Ilyenkor szoktak lakomát rendezni (iftár), s innentől szabad mindaz, ami a böjtölés alatt tilos volt: evés, ivás, házasélet stb.
A magrib ima három egységből (raka) álló ima. Az első két rakát hangosan, az utolsót pedig halkan mondják. A három fard (kötelező) raka után ajánlott még két rakát imádkozni. Utazáskor nem rövidíthető.
A naplementi ima ideje a Nap teljes eltűnésétől (napnyugta befejeződése), a nyugati látóhatáron az alkonypír teljes eltűnéséig tart.
Források
- Meghrib - naplementei ima iszlam.com
- Muszlim imák Terebess Ázsia Lexikon
- Bokor József (szerk.). Maghrib, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
További információk
- Az imádkozás Magyarországi Muszlimok Egyháza 2006
