Magyar Könyvszemle
Manapság a Magyar Könyvszemle a mai társadalomban nagy érdeklődésre számot tartó téma. A Magyar Könyvszemle hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki, vitákat, kutatásokat és reflexiókat generálva különböző területeken. Fontos a Magyar Könyvszemle alapos elemzése, hogy megértsük hatását, és lehetséges megoldásokat találjunk az általa jelentett kihívásokra. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Magyar Könyvszemle különböző aspektusait, kitérve annak különböző összefüggésekben gyakorolt hatásaira, és átfogó képet adunk erről a jelentős témáról. Ezen a vonalon fogunk mélyedni a Magyar Könyvszemle kritikai elemzésébe, hogy megértsük a hatókörét és előrevetítsük lehetséges következményeit a jövőben.
| Magyar Könyvszemle | |
 | |
| A folyóirat borítója 2012-ből | |
| Adatok | |
| Típus | Negyedévente megjelenő könyv- és sajtótörténeti folyóirat |
| Formátum | A5 |
| Ország | Magyarország |
| Alapítva | 1876 |
| Kiadó | Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete és az Országos Széchényi Könyvtár |
| Főszerkesztő | Monok István |
| Társszerkesztő | Ács Pál |
| Nyelv | magyar |
| Székhely | 1118 Budapest, Ménesi út 11-13. |
| ISSN | HU ISSN 0025-0171 |
| A Magyar Könyvszemle weboldala | |
A Magyar Könyvszemle a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Széchényi Könyvtár negyedévente megjelenő könyv- és sajtótörténeti folyóirata. A folyóirat jelenlegi főszerkesztője Monok István, társszerkesztője Ács Pál.
Története
A Magyar Könyvszemlét 1876. március 1-én indította útjára a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára, mely az első magyar könyvtári szakfolyóirat, világviszonylatban is az elsők közé tartozik. A folyóirat a bibliográfiai és könyvtörténeti tanulmányok mellett figyelemmel kísérte a hazai és külföldi könyvészeti tevékenységet, s évi repertóriumot közölt a hazai s a Magyarországot érdeklő külföldi nyomtatványokról. A kurrens magyar nemzeti bibliográfia megszületése is a folyóirathoz köthető.
A folyóirat első szerkesztője Fraknói Vilmos volt, aki 1875-től az Országos Széchényi Könyvtár vezetője, s az ő érdeme a magyar könyvtári szaksajtó megteremtése. Fraknói Vilmos nem adott közre programcikket, csak egy rövid ismertetést, ami az első szám borítóján jelent meg.
1879-ben a Csontosi János vette át a folyóirat szerkesztését, amelyet Fraknói Vilmos, majd Csontosi János a magyar könyvtári kutatások szervező műhelyévé tett. Mivel a magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának kiadásában jelent meg, így elsődleges feladata a gyűjtemény bemutatása és a hungarikumok kutatása volt. 1886-ban bővült a folyóirat programja, s látókörében megjelentek a külföldi könyvtárak és mozgalmak.
Az 1876 és 1906 közötti időszakban a Magyar Könyvszemle jelentette az egyetlen könyvtári szakfolyóiratot, ami az 1907-es évtől kezdve megváltozott, mivel újak alakultak, mint a Múzeumi és Könyvtári Értesítő, Könyvtári Szemle. Az első világháború, majd a forradalmak utáni helyzetben mintegy másfél évtizeden keresztül ismét a Magyar Könyvszemle jelentette egyedül a könyvtári szaksajtót. Ekkoriban főként a nemzeti könyvtárra és a történeti írásokra koncentrált.
1925-ben Rédey Tivadar szerkesztősége alatt ünnepelte a folyóirat indulásának 50. évfordulóját. Rédey Tivadar szerkesztősége idején főként a Széchényi Könyvtárról és történeti témákról közölt tanulmányokat, csökken az összefoglaló írások aránya. Magas színvonalon, de szűkre szabott tematikával jelentkezett a lap. Az alapvető nehézségek pénzügyi jellegűek voltak.
Az 1930-as és 1940-es évek a folyóirat történetének hullámvölgyeit jelentették, mivel egymást követték a megszűnések és az újraindulások. 1944 és 1947 között anyagi és szerkesztési problémák miatt szünetelt. 1955-ben "Ötödik folyam" jelöléssel ismét megjelent a folyóirat, majd újraindulásától már a tágan vett könyvtártudományi kutatások közlőhelye lett.
1961-ben a folyóiratnak új közreadója lett, a Magyar Tudományos Akadémia I. osztály Könyvtörténeti, Bibliográfiai és Dokumentációs Bizottsága, mely magával hozta a folyóirat profiljának megváltozását. 1961 után gyakorlatilag teljes egészében csak történeti vonatkozású tanulmányokat közölt. 1977-től közölte a magyar könyv- és könyvtártörténeti éves kurrens bibliográfiáját. 1976-tól alcíme "Könyvtártörténeti folyóirat", majd 1981-től "Könyv- és sajtótörténeti folyóirat". 1989-től kezdve a szaksajtó átalakul. A Magyar Könyvszemle már nem az Magyar Tudományos Akadémia lapja, hanem az Irodalomtudományi Intézeté.
A folyóirat szerkesztői
- 1876-tól Fraknói Vilmos
- 1879-től Csontosi János
- 1892-től Schönherr Gyula
- 1902-től Kollányi Ferenc
- 1911-től Gulyás Pál
- 1925-től Rédey Tivadar
- 1937-től Trócsányi Zoltán
- 1944-től Varjas Béla
- 1955-től Varjas Béla (főszerkesztő), Dezsényi Béla (h.szerkesztő)
- 1957-től Kőhalmi Béla (főszerkesztő), Dezsényi Béla (h.szerkesztő)
- 1970-től Dezsényi Béla, Mátrai László (a szerkesztőbizottság elnöke)
- 1973-tól Kókay György (mb.szerk.), V. Kovács Sándor (mb. szerk.), Mátrai László (a szerkesztőbizottság elnöke)
- 1974-1978 Mátrai László (a szerkesztőbizottság elnöke), Kókay György (felelős szerkesztő), Havasi Zoltán (társszerkesztő)
- 1979-1983 Mátrai László (a szerkesztőbizottság elnöke), Kókay György (felelős szerkesztő), Havasi Zoltán (társszerkesztő)
- 1984 Mátrai László (a szerkesztőbizottság elnöke), Kókay György (felelős szerkesztő), Havasi Zoltán (társszerkesztő)
- 1985-1990 Kókay György (felelős szerkesztő), Havasi Zoltán (társszerkesztő)
- 1991-2007 Kókay György (felelős szerkesztő), Monok István (társszerkesztő)
- 2008-tól Monok István (főszerkesztő)
Rovatok
A folyóiratban több állandó rovat található. A legrégebbi rovatok a Tanulmányok, Figyelő, Szemle.
- A Tanulmányok rovat könyvtártörténeti írásokat közöl.
- A Figyelő rovat a könyvtártudomány területéről mutat be híreket.
- A Szemle rovat magyar és külföldi szakkönyveket ismertet.
- A Bibliográfia rovat az éves magyar nyomda-, könyv-, sajtó- és könyvtártörténeti szakirodalomat mutatja be.
A folyóirat példányai
A Magyar Könyvszemle negyedévenként jelenik meg a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete és az Országos Széchényi Könyvtár folyóirataként. 1932/34-1937 és 1946(1947)-1955 között szünetelt.
A folyóirat digitalizált lapszámai elérhetők az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázisban a http://epa.oszk.hu/ címen. Az elektronikus változat kiadója az Országos Széchényi Könyvtár és az Arcanum Adatbázis Kft. A digitális változat és a nyomdai változat között kisebb eltérések lehetnek. Az egyes számokban francia nyelvű tartalomjegyzék található.
Jegyzetek
- ↑ A százéves Magyar Könyvszemle megindulása 6. oldal
- ↑ http://epa.oszk.hu/00000/00021/00001/pdf/00001.pdf
- ↑ Könyvtári szaksajtó története 588. oldal
- ↑ Könyvtári szaksajtó története 1. 590-591. oldal
- ↑ http://epa.oszk.hu/00000/00021/00176/pdf/003-005.pdf
- ↑ Könyvtári szaksajtó története 1. 590-591. oldal
- ↑ Könyvtári szaksajtó története 2. 22. oldal
- ↑ Könyvtárosok kézikönyve 5. 165. oldal
- ↑ A 100. évfolyam
- ↑ http://www.iti.mta.hu/mksz.html
Források
- ↑ A százéves Magyar Könyvszemle megindulása: Havasi Zoltán: A százéves Magyar Könyvszemle megindulása. Magyar Könyvszemle, XCII. évf. 1–2. sz. (1976) 3–14. o.
- ↑ A 100. évfolyam: A 100. évfolyam. Magyar Könyvszemle, C. évf. 1–2. sz. (1984) 131–132. o.
- ↑ Magyar Könyvszemle: Magyar Könyvszemle. (????) periodika nélkül
- ↑ Első szám: Borító. Magyar Könyvszemle, I. évf. 1. sz. (1876)
- Könyvtárosok kézikönyve 5. /szerk. Horváth Tibor, Papp István, Budapest:Osiris, 2003, 454 p., ISBN 963 389 307 0
- ↑ Könyvtári szaksajtó története 1.: Pogány György: A magyar könyvtári szaksajtó vázlatos története 1. rész. Könyvtári Figyelő, XLII. évf. 4. sz. (1996) 585–596. o.
- ↑ A félévszázados Magyar Könyvszemle: A félévszázados Magyar Könyvszemle. Magyar Könyvszemle, XXXII. évf. 1–2. sz. (1925) 3–5. o.
- ↑ Könyvtári szaksajtó története 2.: Pogány György: A magyar könyvtári szaksajtó vázlatos története 2. rész. Könyvtári Figyelő, XLIII. évf. 1. sz. (1997) 13–25. o.