Magyar korona
Ebben a cikkben a Magyar korona témáját multidiszciplináris megközelítésből tárgyaljuk, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról. Különböző nézőpontok és legújabb tanulmányok elemzésére kerül sor, hogy az olvasó mélyen és naprakészen megértse a Magyar korona-et. Ezen túlmenően e téma lehetséges következményeit és gyakorlati alkalmazásait vizsgálják meg különböző területeken, hogy rávilágítsanak a jelenkori társadalomban betöltött relevanciájára. Ezzel a cikkel igyekszünk reflexiókat és vitákat generálni a Magyar korona körül, ezzel is hozzájárulva az ismeretek gazdagításához és a kritikai gondolkodás előmozdításához.
| Magyar korona (coroană (románul) Ungarische Krone (németül) koruna (szlovákul) круна (szerbül) коруна (ukránul)) | |
 | |
| 1000 korona (előoldal) | |
 | |
| 20 fillér (hátoldal) | |
| Devizajel | K, kor. |
| Ország | Magyarország |
| Használat kezdete | 1919 |
| Bevonás ideje | 1926. december 31. |
| Infláció | |
| Mértéke | 98,0% (1923. július, havi áremelkedési csúcs) |
| Váltópénz | |
| fillér | 1/100 |
| Érmék | |
| Használatban | 10, 20 fillér |
| Bankjegyek | |
| Használatban | 20, 50 fillér, 1, 2, 5, 10, 20, 25, 50, 100, 200, 500, 1000, 5000, 10 000, 25 000, 50 000, 100 000, 500 000, 1 000 000 korona |
| Kibocsátó | |
| Központi bank | Magyar Királyi Állami Jegyintézet |
| Bankjegynyomda | Orell Füssli (Zürich) Magyar Pénzjegynyomda Rt. (Budapest) |
| Pénzverde | Magyar Állami Pénzverde |
| Ez az infobox a megadott pénznem bevonás előtti utolsó érvényes adatait tartalmazza. | |
A magyar korona az osztrák–magyar koronát felváltó pénznem volt, melyet az első világháború után vezettek be a felbomló monarchia romjain alakuló független Magyarország új határai között. Súlyos hiperinfláció után fokozatosan stabilizálták, ami 1927-ben lehetővé tette a magyar pengő bevezetését.
Bevezetés
Az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések (hazánk esetében a trianoni békeszerződés) előírták, hogy az utódállamok kötelesek felülbélyegezni az Osztrák–Magyar Bank területükön forgalomban lévő bankjegyeit, majd – egy átmeneti időszak után – lecserélni saját pénznemükre. Magyarország esetében ez az új pénznem szintén a korona nevet viselte, és 1 : 1 arányban váltotta fel osztrák–magyar megfelelőjét. Mivel Magyarország utolsóként bélyegezte felül és cserélte le a pénzeit, ráadásul a felülbélyegzéshez használt primitív gumibélyegzőket könnyen lehetett utánozni, a közös pénznek igen nagy hányada rekedt az ország területén, ami fokozta az inflációt. Végül 1927-ben a pengő felváltotta a koronát 1 : 12 500 arányban.
_-2.jpg)
Érmék
A trianoni békeszerződés Csehszlovákiának ítélte Körmöcbányát (szlovákul Kremnica, Szlovákia), az akkori Magyarország egyetlen pénzverdéjét (miután a gyulafehérvárit 1871-ben bezárták). Emiatt a verde gépeit Budapestre szállították, és különböző ideiglenes telephelyek után az újonnan alapított Állami Pénzverdében helyezték el.
A háború után csak 10 és 20 filléreseket vertek: először a Tanácsköztársaság idején az eredeti (1916 és 1918 évszámú) verőtövekkel, majd 1920 és 1921-ben már a megfelelő évszámokkal, de még mindig a korábbi mintával és „KB” verdejeggyel.
Jegyzetek
- ↑ (angolul) Stanford Institute for Economic Policy Research – Beatrix Paal: Measuring the Inflation of Parrallel Currencies: An Empirical Reevaluation Of the Second Hungarian Hyperinflation (Párhuzamos fizetőeszközök inflációjának mérése: a második magyar hiperinfláció empirikus újraértékelése)
Kapcsolódó szócikkek
 |
|  | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
