Ebben a cikkben a Mahiljovi terület-et vizsgáljuk meg, egy olyan témát, amely az elmúlt években érdeklődést és vitát váltott ki. A Mahiljovi terület-et különböző tudományterületeken tanulmányozták és kutatták, és a társadalomra és a kultúrára gyakorolt hatása tagadhatatlan. A történelem során a Mahiljovi terület döntő szerepet játszott az emberiség fejlődésében, és hatása ma is aktuális. Ebben az értelemben elengedhetetlen, hogy kritikusan és objektíven elemezzük a Mahiljovi terület jelenségét, következményeit és lehetséges következményeit jelenkori világunkban.
Mahiljovi terület (Магілёўская вобласць) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Fehéroroszország | ||
Székhely | Mahiljov | ||
ISO 3166-2 kód | BY-MA | ||
Elnök | Petr Mihajlovics Rudnik | ||
Járások | 21 | ||
Járási jogú városok | 2 | ||
Székhely | Mahiljov | ||
Alapítás éve | 1938 | ||
Polgármester |
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 981 174 fő (2024. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 37 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 191 m | ||
Terület | 29 079,01 km² | ||
Időzóna | EET (UTC+2) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 53° 43′ 31″, k. h. 30° 23′ 11″Koordináták: é. sz. 53° 43′ 31″, k. h. 30° 23′ 11″ | |||
Mahiljovi terület weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mahiljovi terület témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Mahiljovi terület avagy Mogiljovi terület (belarusz nyelven Магілёўская вобласць, oroszul Могилёвская область ) Fehéroroszország egyik közigazgatási egysége. Az ország keleti részén terül el, székhelye Mahiljov. Délről a Homeli, nyugatról a Minszki, északról a Vicebszki terület határolja; keletről pedig Oroszország Szmolenszki és Brjanszki területével határos.
A Mahiljovi területet 1938. január 15-én hozták létre. 1954 januárjában a megszűnő Babrujszki terület 4 járását (Babrujszki, Kiravszki, Klicsavi, Aszipovicsi) hozzácsatolták. Mai területe 1960-ban alakult ki, amikor a Hluszki járást átcsatolták a Minszki területtől.
A Mogiljovi terület 21 járásra és 2 járási jogú városra (Mahiljov, Babrujszk) oszlik. 15 városa, 9 városi jellegű települése és 194 községi tanácsa van (ez utóbbiak 3083 falusi települést igazgatnak).
|
Zárójelben a 2006-os becsült népesség
(Zárójelben a hivatalos orosz nyelvű elnevezés szerepel.)
A népesség 86,3%-a belarusz, 10,9%-a orosz, 1,7%-a ukrán nemzetiségű.
Lakosságának 71%-a él városokban, 29%-a falvakban.