Mariner–1
A Mariner–1 témája régóta foglalkoztatja, változatos dimenziói és leágazásai felkeltették az akadémikusokat, szakembereket és a téma szakértőit egyaránt. Történelmi eredetétől a modern alkalmazásokig a Mariner–1 folyamatosan releváns és rendkívül fontos kutatási területnek bizonyult számos kontextusban. Ahogy a társadalom fejlődik, a Mariner–1 iránti érdeklődés állandó marad, bizonyítva, hogy képes alkalmazkodni és releváns maradni egy folyamatosan változó világban. Ebben a cikkben a Mariner–1 különböző aspektusait és a különböző területekre gyakorolt hatását fogjuk megvizsgálni, azzal a céllal, hogy holisztikus képet adjunk erről a lenyűgöző témáról.
| Mariner–2 | |
 | |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Űrügynökség | NASA |
| Gyártó | Jet Propulsion Laboratory |
| Küldetés típusa | megközelítés |
| Küldetés | |
| Célégitest | Vénusz |
| Indítás dátuma | 1962. július 22. |
| Indítás helye | Cape Canaveral Launch Complex 12 |
| Hordozórakéta | Atlas-Agena B |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mariner–2 témájú médiaállományokat. | |
A Mariner–1 a NASA Mariner-programjának első űrszondája. A küldetés sikertelen volt. A Vénusz-szonda küldetését a Mariner–2 teljesítette.
Küldetés
Az első amerikai űreszköz, amelyet a Vénusz bolygó kutatására indítottak. Cél a Vénusz felderítésének segítése. A gyakorlatnak megfelelően kettő műholdat építettek, ha az első meghibásodik, akkor kis csúszással a második, a tartalék veszi át a tudományos kutatási szerepet. A hordozórakéta irányítási hiba miatt letért a pályájáról, 239 másodperccel indítás után megsemmisítették.
Jellemzői
A Mariner űrszondákat a NASA Jet Propulsion Laboratoryumában fejlesztették, irányításával építették. Üzemeltette a NASA és a Office Space Science and Applications (OSSA) .
1962. július 22-én Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC–12 (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról egy Atlas–Agena B hordozórakétával emelkedett a magasba.
Felépítés
A Mariner–1 felépítése azonos volt a Mariner–2-vel, amit 1962. augusztus 27-én indítottak el. A Mariner–1 egy hatoldalú alapból állt, amely 1,04 méter átmérőjű és 0,36 méter vastag. Az alap tetején volt egy piramis alakú szerkezet, amin a tudományos kísérletek zajlottak. Az űrszonda teljes magassága elérte a 3,66 métert. Az alap két oldalán voltak a 0,76 méter széles és 5,05 méter hosszú napelemtáblák. Az alap egyik oldalára kapcsolódott egy karral az antenna. Az űregység teljes tömeg 202,8 kilogramm.
Források
- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
Külső hivatkozások
- Mariner-program. astronautix.com. (Hozzáférés: 2014. február 20.)
- Mariner–1. nasa.gov. . (Hozzáférés: 2014. február 21.)
|
Elődje: |
Mariner-program |
Utódja: |
