A mai cikkben a Martín de Redín-et fogjuk megvizsgálni, egy nagyon releváns témát, amely az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. Részletes és kimerítő megközelítéssel a Martín de Redín-hez kapcsolódó legfontosabb és legvitatottabb szempontokba merülünk bele, azzal a céllal, hogy teljes és tárgyilagos képet adjunk a témáról. Kutatáson és mélyreható elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Martín de Redín következményeit és következményeit a társadalom különböző területein, valamint a lehetséges megoldásokat vagy megközelítéseket a probléma hatékony kezelésére. Ne hagyja ki ezt a lehetőséget, hogy elmélyítse tudását a Martín de Redín-ről, és szélesebb és tájékozottabb perspektívát nyerjen ezzel a rendkívül fontos kérdéssel kapcsolatban.
| Martín de Redín y Cruzat | |
| A Jeruzsálemi Szent János Lovagrend 58. nagymestere | |
| Uralkodási ideje | |
| 1657. augusztus 17. – 1660. február 6. | |
| Elődje | Jean-Paul de Lascaris-Castellar |
| Utódja | Annet de Clermont de Chattes-Gessan |
| Szicília alkirálya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1656 – 1657 | |
| Elődje | Francisco Gisulfo y Osorio |
| Utódja | Juan Bautista Ortiz de Espinosa |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1579 Pamplona |
| Elhunyt | 1660. február 6. (81 évesen) Málta |
| Nyughelye | Valletta, Szent János társkatedrális |
| Testvére(i) | Tiburcio de Redín y Cruzat |
A Wikimédia Commons tartalmaz Martín de Redín y Cruzat témájú médiaállományokat. | |
Martín de Redín y Cruzat (Pamplona, 1579,[1] – Málta, 1660. február 6.) spanyol katona és politikus volt, egy éven keresztül a spanyol fennhatóság alatt álló Szicília alkirálya, 1657–1660 a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Lovagrend nagymestere.
Spanyolországban született nemesi családban. Katonai pályára lépett, és hamar emelkedett a ranglétrán. 1656-ban Szicília alkirályává nevezték ki. 1657-ben ő volt a legesélyesebb, hogy a meghalt Jean-Paul de Lascaris-Castellar nagymester utóda legyen, ám a máltai inkvizítor megpróbálta ezt megakadályozni, mivel de Redín állítólag korábban megpróbált vesztegetéssel pozícióhoz jutni.[2] Augusztus 17-én mégis megválasztották a lovagrend nagymesterének, így lemondott az alkirályságról. Szeptemberben érkezett Máltára. 4000 fős haderőt állított fel a helyi lakosságból, valamint 13 őrtornyot építtetett és látott el saját költségén. Szicíliai kapcsolatai révén könnyen biztosítani tudta Málta élelmiszer-ellátását. Uralkodása idején költözött Máltára Mattia Preti itáliai festő, aki de Redín megrendelésére a Szent János-társkatedrális festményeit készítette.[3] Mindössze három évi uralkodás után elhunyt. Ma a vallettai Szent János-társkatedrálisban van eltemetve.[4]
De Redín nagymester katona volt, így felmérte a szigetek védelmi lehetőségeit. A partok erődítésére tizenhárom tengerparti őrtornyot építtetett és szereltetett fel:[5]