A mai világban a Maud királyné föld olyan téma, amely világszerte sok ember figyelmét és érdeklődését felkeltette. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a tudományos területen való relevanciája, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Maud királyné föld nagy jelentőségű témává vált. Ahogy egyre többen érdeklődnek a Maud királyné föld iránt, viták, kutatások és viták születnek, amelyek a témával kapcsolatos szempontok széles skáláját fedik le. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Maud királyné föld különböző aspektusait és mai hatását.
Maud királyné föld | |
Ország | Norvégia |
Település | Antarctic Treaty area |
Névadó | Matild norvég királyné |
Terület | 2 500 000 km2 |
Elhelyezkedése | |
d. sz. 72° 30′, k. h. 12° 00′Koordináták: d. sz. 72° 30′, k. h. 12° 00′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Maud királyné föld témájú médiaállományokat. |
A Maud királyné föld (norvégül: Dronning Maud Land) az Antarktisz egy része, amely a Stancombius-Willson-gleccser végén (20° ny. h.) és a Shinnan-gleccser végén áthaladó (44°38' k. h.) meridiánok közé esik. 1938. január 14. óta Norvégia igényt tart rá mint függő területre, de ezt – akárcsak az Antarktiszra vonatkozó többi területi igényt – nemzetközileg nem ismerik el; a terület az Antarktisz-egyezmény hatálya alá esik. Területe megközelítőleg 2,5 millió km², nagy részét jégpáncél borítja.
A nevét Matild norvég királynéről (1869–1938), VII. Haakon norvég király hitveséről kapta.