A mai világban a Mauzóleum olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalom különböző területein. Megközelítéseinek relevanciája és sokfélesége kiterjedt vitához és következményeiről való gondolkodáshoz vezetett. Az akadémiai szemszögből a mindennapi környezetig a Mauzóleum végtelen számú kérdést és álláspontot generált, amelyek célja, hogy megértsék annak hatókörét és a valóságunkra gyakorolt hatását. Ebben a cikkben a Mauzóleum részletes elemzésébe fogunk beleásni, feltárva annak különböző aspektusait, és átfogó jövőképet kínálunk a fontosságának és jelenlegi kihívásainak megértéséhez.
A mauzóleum nagy, díszes síremlék.
A mauzóleum szót Mauszólosz(görögül: Μαύσωλος; káriai nyelven Mauśoλ; † i. e. 353) káriai satrapa, tehát az Óperzsa Birodalom kis-ázsiai Kária tartományának vezetője, gyakorlatilag önálló uralkodója nevéből képezte nővére és hitvese, Artemiszia, amikor a perzsa és egyiptomi hagyományokat ötvöző díszes síremléket emelt neki Halikarnasszoszban. A halikarnasszoszi mauzóleum lett az ókor hét világcsodájának egyike.
Később a mauzóleum név közneve lett minden jeles síremléknek, különösen olyannak, amely akár méreteivel, akár történelmi vonatkozásaival, akár a rajta lévő szoborművekkel kiválik a többi síremlékek közül. Az Angyalvár Hadrianus császár síremlékének épült 135 és 139 között, a halikarnasszoszi mauzóleum mintájára. Ezek a mauzóleumok sokáig megőrizték az előképükre jellemző centrális elrendezést.
Rómában:
Palotaegyüttes részeként épült: