Mednyánszky László (honvédtiszt)
Ebben a cikkben a Mednyánszky László (honvédtiszt) lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amelyről nagyon keveset tudunk. A Mednyánszky László (honvédtiszt) évek óta vita és tanulmányozás tárgya, de még mindig sok rejtélyt kell megfejteni. A Mednyánszky László (honvédtiszt) eredetétől a társadalomra gyakorolt hatásáig kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. Ebben a cikkben elmélyülünk a Mednyánszky László (honvédtiszt) legérdekesebb és legismeretlenebb részleteiben, és felfedezzük annak fontosságát és relevanciáját a mindennapi élet különböző területein. Készüljön fel egy mélyrepülésre a Mednyánszky László (honvédtiszt) univerzumába, ahol megtudhatja az összes releváns adatot és érdekességet, amely meglep.
| Mednyánszky László | |
 | |
| Született | 1819. június 16. Beckó |
| Elhunyt | 1849. június 5. (29 évesen) Pozsony |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézet (–1835) |
| Halál oka | akasztás |
| Katonai pályafutása | |
| Szolgálati ideje |  1838–1846.svg){kind=small} 1848. június 15. – 1849. február 2. |
| Rendfokozata | őrnagy |
| Egysége |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mednyánszky László témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Báró aranyosmedgyesi Mednyánszky László (Beckó, 1819. június 16. – Pozsony, 1849. június 5.) magyar honvédőrnagy, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja, Mednyánszky Cézár tábori főlelkész bátyja, Mednyánszky László festőművész nagybátyja.
Élete
A középbirtokos főnemesi báró Mednyánszky családba született. Apja, báró aranyosmedgyesi Mednyánszky József (1789–1868), császári és királyi kamarás, főhadnagy, anyja, vhiri Richter Eleonóra (1798–1889) volt.
1835-ben a Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézetben folytatott tanulmányokat. Két évet töltött a tullni utásziskolában, majd 1838-ban belépett a magyar királyi testőrségbe. Itt szoros barátságot kötött Görgey (később Görgei) Artúrral. 1846-ban kilépett a hadseregből és feleségül vette gróf Mailáth Máriát. Bars vármegyében telepedett le, ahol feleségének voltak birtokai. Az utolsó rendi országgyűlésen Bars vármegye követe volt és 1848 elejére már ismert személyisége volt a magyar politikai életnek.
Június 15-én önként jelentkezett a honvéd hadseregbe. Katonai szolgálatát főhadnagyként barátjával, (Az akkor már) Görgeivel együtt az 5. honvédzászlóaljban kezdte, amely augusztus 3-ától részt vett a délvidéki harcokban. A bécsi udvar és a magyar Országgyűlés nyílt szakítása után szeptember 27-én az újonnan szervezett 28. honvédzászlóalj századosává nevezték ki, de a szolgálatot itt nem vette fel, mert október végén Kossuth utasítására az Országos Honvédelmi Bizottmány őrnaggyá és a Vág vonalát védő Lipótvár erődítési parancsnokává nevezte ki. A kinevezéskor már Görgei volt Kossuth katonai tanácsadója, és valószínűleg ő hívta fel Kossuth figyelmét a képzett hadmérnök Mednyánszkyra. Kossuth egyébként is egy megbízható tisztet akart küldeni Lipótvárra, mert – mint később bebizonyosodott, joggal – nem bízott a vár parancsnokában, Ordódy Kálmán őrnagyban.
Mednyánszkynak jelentős érdemei voltak abban, hogy a korszerűtlen kis vár mintegy ezerötszáz főnyi helyőrsége több mint négy hétig ellenállt Simunich tábornok ostromló seregének. A tisztek között végzett agitációval többször sikerült megakadályoznia a vár feladását. Az 1849. február 2-án tartott haditanácson azonban már ismert volt, hogy Görgei felmentő hadserege nem ér el a várig, így a tisztek a vár feladása mellett döntöttek. Mednyánszky László és Gruber Fülöp tüzérhadnagy ekkor is a vár feladása ellen foglalt állást, azonban Ordódy a császáriakkal folytatott rövid tárgyalás után feltétel nélkül letette a fegyvert.
A megadást követő hadbírósági tárgyaláson Ordódy azt vallotta, hogy a várat csak Mednyánszky és társai terrorjának engedve nem adta fel hamarabb, így Mednyánszky Lászlót és Gruber Fülöpöt április 22-én kötél általi halálra ítélték. Az ítéletet sem Windisch-Grätz, sem Welden nem erősítette meg, Haynau azonban már kinevezése után néhány nappal elrendelte végrehajtását, ami június 5-én, kilenc nappal 30. születésnapja előtt, a pozsonyi Szamárhegyen meg is történt. Így Mednyánszky László és Gruber Fülöp vált a Haynau nevéhez kötött megtorlás első vértanújává.
Filmen
- 1982–83-ban készült Mint oldott kéve című tévésorozat Nemeskürty István forgatókönyvéből Révész György rendezésében.
Források
- Bona Gábor: Haynau első áldozata (História 1983/4)
- Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.
- A Pallas nagy lexikona
Jegyzetek
További információk
- Az osztrák hadsereg új főparancsnoka, báró Haynau táborszernagy két fogoly honvédtisztet kivégeztet Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben – Tizenkilencedik fejezet (Budapest : Neumann Kht., 2004)
- 165 éve Haynau táborszernagy hadbírósági ítélettel kivégeztette Liptóvár védőit
